Interjú #15

Sziasztok! 

Ismét egy interjút hoztam nektek, L.T.P-ről és az ő blogáról készült.

1. Miért kezdtél el blogolni/írni? 

Akkoriban a legtöbben blogoltak, írtak, ezért gondoltam én is beállok a sorba. Később már egy saját hobbivá alakult át.

2. Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Ahogy éppen esik, nem igazán tervezek előre.

3. Honnan jött a történet ötlete?

Mindig máshonnan jön. Sorozatokból, filmekből, volt, hogy ültem a konyhánkban és úgy jött valami blogötlet.

4. Mi motivált téged?

Barátok, és a tündéri olvasók.

5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Igen, és többnyire már abba is hagytam, mert ha nincs kedvem a bizonyos témához/fejezethez, akkor sosem lesz olyan, amit valóban elterveztem.

6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

Valószínűleg sikerül a női karaktereimbe belecsempésznem néhány saját tulajdonságot, vagy kurta gondolatot.

7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Igen! Ez teljes mértékben így történik. Azért szerettem írni, mert amikor leültem, megnyitottam a word-öt, és egyszerűen átkerültem a saját kis világomba, ahonnan senki nem tudott kiszakítani, amíg én azt nem akartam.

8.  Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

Most a Don't let me down blogomnál előre meg van tervezve a nagyja, természetesen kisebb dolgok a fejezet írása közben dőlnek el.

 9.  Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

Mindig zenét hallgatok, az segít.

10.  Mesélnél magadról?

Hát, magamról mindig nehéz beszélnem, mert nem vagyok ám valami érdekes személyiség. Általában követ a balszerencse, ezt értsétek úgy, hogy suli időben ha egy héten egyszer elérem a buszt, amivel a barátnőim mennek, akkor az már személyes rekord, akkor nyáron kapok mandulagyulladást, télen még nem is szipogok. Többnyire tele vagyok ellentétekkel, hirtelen hangulatváltozásaim miatt elé veszély tudok lenni.

Sajnos rossz tulajdonságom, hogy borzasztóan sértődékeny vagyok, és kritikus egyed.

Jó tulajdonságom, hogy nagyon könnyen megbocsájtok annak, akiket szeretek, egyszerűen nem tudok haragot tartani.

Van egy hülye dolog, amiről nem tudom eldönteni, hogy pozitív vagy negatív dolog, az pedig nem más, minthogy túl könnyen szeretek meg embereket. Volt egy barátnőm, aki mindig azt mondta, hogy túl kedves vagyok...

Nos összeségében talán ennyi lennék.:)

Köszönöm szépen az interjút!

xx

LTP