Interjú #13

Sziasztok!

Ismét egy interjút hoztam, mely Adri Samuról és az ő blogairól készült. 

(Üdv, Los Angeles, Elveszett emlékek, Dreams, goals and of the cruel reality) 

1.Miért kezdtél el blogolni/írni?

Mert szeretek mosolyt csalni az emberek arcára és szeretem szórakoztatni őket. Nem mellesleg az érzéseimet csak így tudom magamból a legjobban kiadni. Én beleélem magam a történetembe amit írok és az érzelmeimet is beleírom. Ezért ha a szereplő szomorú,dühös,boldog vagy éppen csalódott akkor én is az vagyok.

2.Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Nincs így különösebben megszabva hogy hány részes lesz egy történetem. Addig írom amíg úgy nem érzem, hogy ideje lenne befejezni és a szereplőknek végre búcsút inteni.  De azt biztosra tudom, hogy 90 részig mindenképpen elmegyek mind a három történetben.

3. Honnan jött a történet ötlete?

A Dreams, goals and of the cruel reality névre hallgató történetet egy másik hasonló témájú blog ihlette. Az Elveszett emlékeket a buszon utazva találtam ki és formáztam meg a szereplőket. Az Üdv, Los Angeles ötlete úgy született meg, hogy megismerkedtem egy lánnyal aki az édesanyját rákban elvesztette. Én a nagyapámat vesztettem el így, ezért kitaláltam, hogy mivel egyikünk sem tudta rendesen feldolgozni ezt így legyen egy történet ami keretében mindketten kiírhatjuk a veszteségünket.

4. Mi motivál téged?

Szeretnék olyan történeteket írni amik mosolyt csalnak az emberek arcára mikor szomorúak. Ez motivál engem.

5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Volt már ilyen érzésem, de az olvasóim miatt újra folytattam és új ötletekkel álltam elő, míg végül visszaszereztem az egészhez a kedvemet és újra folytattam.

6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

A lány főszereplő belső tulajdonságai sokszor megegyeznek az én belső énemmel, persze van amikor ez nem így van. Például mikor egy hisztis,lázadó lányról szeretnék írni, akkor természetesen nem hasonlít az én belső énemhez.

7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Igen, beleképzelem magamat a szituációba, de nem mindig teszi azt a szereplő amit én tennék a helyében.

8. Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

Inkább csak hagyom,hogy spontán szülessenek meg mert.. Például az Elveszett emlékek 3.részét úgy terveztem, hogy vidám rész lesz, aztán írás közben meggondoltam magamat és kissé szomorúvá tettem a vége felé.

9. Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

Írás közben mindig zenét hallgatok. A nap bármelyik szakában tudok írni, de inkább este és délután szoktam nekiállni az új résznek.

10.  Mesélnél magadról?

Én kissé álmodozó típus vagyok aki imád írni. Szeretek a természetben lenni az állatok között. Nem szeretek veszekedni és rosszban lenni a barátaimmal vagy a családommal. Most fogok majd középiskolába menni, szóval nem tudom, hogy hogyan jut majd időm írni, de majd kerítek rá időt a tanulás mellett. Az álmom az, hogy író nő legyek és ezért mindent meg fogok tenni! Még hosszú az út előttem és sokat kell fejlődnöm, de elfogom érni a célomat ha nagyon akarom. 5 testvérem van akiket a történeteimmel szoktam szórakoztatni. Igazság szerint óvodás korom óta találok ki történeteket és kb. már 2000-nél tartok csak rengeteg elveszett közülük és nem mindegyiket fejeztem be. Röviden ennyit rólam.