Interjú #14

Sziasztok!
Most egy interjút hoztam nektek, Cherryről és az ő blogáról készült.

1. Miért kezdtél el blogolni/írni?

Egyszer csak kipattant egy történet a fejemből és azt muszáj volt leírnom. Különösebb oka nem volt. Megragadtam egy füzetet és írtam, amíg begörcsölt a kezem. Az első sztori után jött a többi, végül úgy döntöttem, hogy megnyitom életem első blogját, ami csupán másfél évvel ezelőtt volt.

2. Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Mivel már egy jó ideje nem írtam ebbe a blogomba, nem tudok biztosra menni, hogy milyen hosszú lesz a történet. Azonban mindenféleképpen szeretném folytatni egy jó ideig, amíg kifejtődik a lényeg. Csak tudjak neki fogni a következő résznek!

3. Honnan jött a történet ötlete?

Ahogy általában szokott lenni, csak úgy kipattant a fejemből. Még az egyik álmom is hozzá tett valamicskét.

4. Mi motivált téged?

A drága blogjaim olvasói! Sokat köszönhetek nekik! A blogolásom legeslegelső időszakában elvártam, hogy egyből sokan olvassák a történetemet (szerintem vannak még így), persze ez nem úgy ment, ahogy én elképzeltem. De kitartóan blogoltam, és idővel gyűltek az olvasóim is, meg a pozitív visszajelzések is, melyek nagyon motiváltak. De bennem is volt egy olyan megfogalmazódva, hogy ne hagyjam abba, mivel szeretem csinálni. És találtam végre magamnak egy olyan elfoglaltságot, amivel kiszökhetek a mindennapokból és csak a képzeletemnek élhetek. Azt hiszem az írás a drogom... önmagában motivál.

5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Iiigen, és olyan is volt, hogy két rész után teljesen megváltoztattam a blogomat. Szigorú tudok lenni néha magammal, amikor részeket írok. Órákat tudok eltölteni a billentyűzet kínozásával és ha kell egy perc alatt  jelölöm ki az órás tevékenységemet és törlöm ki.

6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

Csak Sophia hasonlít rám (A nevem Zsófi). Úgy döntöttem, hogy 80%-ban magamat adom a főszereplőnek és viszek bele egy kicsi anti-én-t is. A többiek másak, mint én.

7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Teljes mértékben beleképzelem magamat a szituációkba. Miközben írok, a szemem előtt maga az adott rész pereg le film formájában. Mintha bekapcsoltam volna a tv-t és ott nézném az adott részt. Sokkal könnyebbé teszi az írást ez az "adottságom" (ha lehet így nevezni). És igen, van, amikor aszerint írom, ahogyan én cselekednék.

8.  Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

 Ez csak úgy jön. Van, amikor bepattan valami és azt hagyom érni. Tovább gondolom és addig tervezem, amíg csak tudom. Ugyanakkor van, hogy leülök a laptop elé és csak ülök arra várva, hátha megszáll valahogyan az ihlet és elkezdek írni. Nos, szokott működni. Lehet, hogy néhányan lehurrogják az ilyesfajta írást, de szerintem a spontán is tud olyan jó lenni, mint az előre megtervezett.

 9.  Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

A zene az elmaradhatatlan! A zene az életem fontos része. Eszméletlenül tud hatni rám, és nagyon jól esik az, ha hallgatok valami muzsikát írás közben. Azonban a zene mellett még van, amikor csak éjjel tudok írni, vagy estefele. Van egy öt éves testvérem és nem könnyű mellette nyugodtan írni. A minap sikerült neki lefeküdnie este nyolckor és egészen onnantól éjjel három írtam a füzetembe fejemen a zenével. Csak úgy elrepült az idő.

10.  Mesélnél magadról?

A nevemet már fentebb említettem. Tizenhét éves vagyok, aki a velem egyidősök problémáival küzd egy öt éves testvér mellett (borzadalom). Szüleim három éves koromban váltak el, anyuval és a testvéremmel élek. A koromhoz képest elég mindenen mentem keresztül, amit legszívesen nem éltem volna meg.

Most nem azért, mert beképzelt vagyok, vagy valami, de igenis humoros vagyok! :P Ezt leginkább az osztálytársaim tudják, meg a barátaim.

Volt egy időszakom, amikor nagyon pesszimista voltam bizonyos okok miatt, de mára már optimistább vagyok, mint valaha. Éééérzééékeny vagyok. Volt idő, amikor még a semmitől is tudtam volna sírni (pedig, félreértés ne essék, nem voltam terhes és most sem vagyok és egy ideig nem is tervezem). Minden álmom az, hogy kijuthassak Kaliforniába, azon belül a gyönyörű Los Angelesbe.

Hamar dühbe tudok gurulni, úgyhogy vigyázat.

Szeretek lelkizni. Néha megnyilvánulnak bennem eléggé éles szőke pillanatok. Szeretem, hogy megtudok nevettetni embereket, ez energiával tölt fel. Ja és híres vagyok a kacagásomról/vihogásomról. Ha valaki nagyon megnevettet, ki-a-ka-dok.

Tudok ám idegesítő is lenni. Ha valamit megszeretek, onnantól bekapcsolódik a Fangirling gomb és nincs megállás egy jó ideig. Mostanában az Arctic Monkeys banda a mindenem.

Imááádok az esőben sétálni és magát az esőt is szeretem.

Összességében egy komplikált egyed vagyok, meg vidám lány, aki azt várja, hogy végre rátaláljon a szerelem (várom Alex Turner frontember jelentkezését, ha olvassa ezt!).