Interjú #5

Sziasztok! 

Most egy interjúval jöttem amely, Anastasia S. Harper-ről és az ő blogjáról készült. 

1. Miért kezdtél el blogolni/írni?

Annak, hogy miért kezdtem el írni annak két oka van. 1 - Volt egy film ahol a lány író lett a tudta nélkül és ez tetszett, 2 - Sok bennem kavarodó érzelem volt amit abban a senkinek sem mondhattam el, ezért gondoltam leírom.

2. Milyen hosszúra tervezed a történetet?

Legalább 20 részre. Szeretném bonyolítani a szálakat már amennyire ez lehetséges. Nehéz sztoriba kezdtem bele, de megpróbálom jó sokáig húzni. Eddig egy blogomon sem volt legalább 17 fejezet. Most megpróbálom 20 részre húzni.

3. Honnan jött a történet ötlete?

A történetem ötlete magam sem tudom honnan jött, de azt tudom, hogy akartam egy olyan sztorit ami 2021-ben játszódik, és Liam már 28, míg a főszereplő csak 19. Így elkezdtem kavarni és ez jött ki belőle. 

4. Mi motivált téged?

A motiváció már megvolt csak nem tudtam, hogy leírni. Több blogot is töröltem míg elérkezett az a pont ahol azt mondtam: 'Kész! Vége! Kell egy kis szünet!' Nem akartam törölni Őket ezért most gépen, illetve telefonon írom tovább Őket. Hú de kitértem a kérdés alól: A motivációm meg volt, de nem tudtam bírni a sok bloggal, és az egyik barátnőm, illetve több blog segített, hogy folytassam... 

5. Érezted már úgy egy-egy fejezet után, hogy nem érdemes tovább folytatnod az írást?

Igen sokszor éreztem, mondjuk nem ennél a blognál de igen! 

6. A főszereplőid belső tulajdonsága mennyire hasonlít a te belső énedhez?

Ha fanfictiont írok akkor a sztárok tulajdonsága marad úgy ahogy van, viszont a lány-é mindig egy picit rám hasonlít. Van amikor megdurvítom, de van amikor szerényebbre veszem. Mindig más milyen. Ennél a blognál például határozottan magamról fogom mintázni, de lesz olyan amikor egy kicsit több vadságot teszek majd bele! 

7. Amikor írsz, beleképzeled magad a szituációkba, és aszerint írod meg, ahogyan te cselekednél?

Igen, általában eljátszom fejbe azt a fejezetet, hogy: 'biztosan jó így?' És ilyenkor általában magamat képzelem bele a helyzetbe. 

8.  Előre megtervezed az eseményeket, vagy csak leülsz írni és hagyod, hogy spontán szülessenek meg?

Spontán szoktam előre tervezni! Tudom picit fura, de így van. Mindig akkor jutnak eszembe a legjobb jelentek amikor épp nem írok és nincs kéznél mobil, vagy gép... Ilyenkor mindig megpróbálom megjegyezni majd amikor az említett tárgyak közelébe leszek leírom, és ahhoz a jelenethez szoktam még írni, így egy fejezet fele általában spontán, viszont a másik fele megtervezett. 

 9.  Van valami szokásod írás közben? Mondjuk zene hallgatás, vagy hogy csak a nap egy bizonyos szakaszába tudsz írni.

Zenét szoktam hallgatni, bár én mindig azt hallgatok! De mindig elkalandozok. Leírok egy mondatot az elmentem megnézem az e-mailjaimat, a facebookomat, a Twitteremet, Énekelek egy picit, kimegyek a családhoz. Az újabb mondat.... És kezdődik előröl, de van amikor megfogom és leírom az egészet neki kezdek egy másiknak és ugyan így járok avval is. 

10.  Mesélnél magadról?

Február 6-án születtem 2002-ben így már fel lehet fogni, hogy bizony 12 éves vagyok. 3 éves koromban a szüleim elváltak Én pedig anyukámhoz kerültem de apukámat sokszor látogatom meg. Anyukám újra férjhez ment akitől lett egy fél testvérem, öcsém. A fickó két hónappal az öcsém születése után meghalt, valószínűleg szívrohamban. Anyukám egyedül maradt három gyerekkel. Egy csecsemővel, egy ovis gyerekkel (velem), és egy 20 éves egyetemista lánnyal aki elég zűrös volt, de kitűnő tanuló, egy szóval a családom szemében tökéletes. Az öcsémet is elfogadják, csak velem van bajuk. Nem vagyok jó tanuló, kövér vagyok, rossz vagyok, nem segítek anyukámnak, lusta vagyok, és nem vagyok olyan mint a testvéreim. Tehát vagyok Én az anti-tökéletesség, míg vannak a testvéreim akik maguk a tökéletesség. De ez csak a legkisebb gondom. A suliban lévő gyerekkel is meggyűlik a bajom! Van 6 elvileg legjobb barátnőm akik közül 1 ember bizonyította be, hogy Ő tényleg a barátom! És van egy furcsa, betegségem ami igazából nem is betegség: Hallucinálok. Olyan dolgokat látok, vagy hangokat hallok amik meg sem történnek. Ez valószínűleg a stressz és a depresszióm miatt van. Nos, ez lennék Én. Egy senki aki csak egy embernek kell, de bizonyítani akar ezért lettem író, és, hogy megmutassam a világnak, hogy Én is tudok ha akarok!