 |
| I won't give up 'till it' over. |
Hogy miről is szól ez a blog?
Üdv a blogon!
Hogy mi történik akkor, amikor kilenc bloggerina összetalálkozik? Megszületik valami új, és egyedi. A blog izgalmas versenyeket, érdekes cikkeket, és rengeteg segítséget nyújt az erre tévedő problémával küszködő embereknek. Reméljük Te is megtalálod azt, amit keresel! Rendelj, versenyezz, s leld örömödet a blogunkban!
Néhány bejegyzésük:
"KKRITIKA: SARKI FÉNY:
KINÉZET:
Összesében a kinézet nagyon tetszik, letisztult. Kicsit - számomra - túl csicsázott. A modulcímkék alá, írsz még egy kis szöveget. Meg a különböző árnyékolás.
A fejléc jó lett, csak az írót és készítőt a sarokba raktam volna valahova, inkább Alexander Rybac fanfiction-t képzelném el ott. A lovacskáknak még nem tudom mi szerepe lesz, de a fejlécen és az előzetes videóban is visszaköszön, így gondolom lesz jelentősége.
Te vagy az első aki lenyűgözött a menüddel, tudniillik, az első, amit igazán megfigyelek egy designben, az a navigátor. Tényleg minden meg van, amit tudni kell az embernek. S az a kis backstage sarok, iszonyat aranyos. Egyedül a versenyplakátokat raknám be egy hasonló oldalra. Semmi kivetni valóm, le a kalappal!
TÖRTÉNET:
Egy komoly zene, eszméletlenül szeretem őket. Örülök, hogy nem egy sablon sztorival állok szembe. Öröm volt minden kis zenés szakszavat olvasni, örülök, hogy valaki tényleg értékeli egy hangszer értéket. Ami először eszembe jutott, az a Taylor Swift- Everything has change ft ed Sheeran videoklip, aki kis zenekar.
Alexander sose volt a szívem csücske, de most ebben a csomagolásban, mintha kicsit megkedveltem volna. Frida viselkedése, se hasonlít az enyémre, mint tűz és víz. Mégis teljesen átszellemültem, a mindig tud valami újat és váratlant mutatni, sose unatkozó lányra.
Végre nem a sablon helyszínek és nevek köszönnek vissza egy oldalon, amiért képzeli piros pontot írok fel neked.
A fogalmazásoddal sincs gond, csak néha a jelen idő miatt, furcsán hangzanak a mondatok. Jobban jártál volna, ha múltban íród, sokkal többet ki lehet hozni belőle, könnyebb a fogalmazása és nem tudom, szerintem szebb. Van egy jó pár szóismétlésed erre figyel, s pár helyesírási hiba is. De ettől függelemül a történet teszik.
engem lenyűgöztél - ami nem olyan könnyű, tekintve, hogy én mindenben a hibát látom. egy hatalmas képzeletbeli ötös a 11. z Anni-Fridi Synni Lyngstad részére a naplóba!
További jó blogolást,
Raine Loire
*********************************************************************************
"BECSÖNGETTEK - SZEPTEMBERI GONDOLATOK:
Kedves Idetévedők!
Amit az előző bejegyzésemben is említettem, s a cím is elárulja ez egy sulis cikk lenne. Ez teljesen szubjektív, az én saját véleményem, tanácsaim, amik nekem beváltak. Örülök, ha megfogadtok egyet-kettőt, de lehet hogy másnál más dolgok vállnak be. Minden estere jó olvasást, kommentbe várom a véleményeteket! :)
xx,
Raine Loire
Becsöngettek – Szeptemberi gondolatok
Minden diák életében eljön az a nap, amikor újra beül a megszokott iskolapadba. Mindenki szívében még élnek a megismételhetetlen tökéletes nyári pillanatok, amikre vigyorogva, vagy hangos nevetésbe kezdve fog vissza emlékezni később.
A megszokott helyedre, a barátod/barátnőd mellé ülsz, vagy éppen egy teljesen idegen környezetbe és új emberek gyűrűjébe csöppensz – mint én. Láb lógatva élvezted az első hetet, amíg csak ismerkedtetek, vagy beszélgettek a nyárról, amit minden fiatál már vár. Már visszafele számolod a napokat, hogy mikor lesz újra meleg. Vagy csak pénteket, s nem kell ebben az épületben töltened két teljes napot.
De ezekre fölösleges várni, mert attól még, hogy suli vannak benne igazán klassz dolgok. Tényleg nem úgy kell reggel felkelni, hogy „Gr.. már megint iskola..”, hanem hogy „Hurrá találkozhatok a barátnőmmel. Úgyis mesélni akarok neki valamit, amit jobb személyesen.. Látni akarom a fejét, amikor meghallja mi történt velem.” Ki kell használni, hogy élőben tudsz beszélni az emberekkel, s látni rajtuk a reakciót, amikor meghallja azt az izgalmas történetet. Meg az órán is történhetnek olyan dolgok, amiktől, egyszerűen nem tudsz mást tenni, mint röhögve felvisítasz, s nem tudod abba hagyni a nevetést. Persze uralkodnunk kell magunkon, hogy ne zavarjuk meg a tanóra menetét, mert annak a tanár nem igazán örül.
Az első fontos tanácsom, hogy: Minden hozzáállás kérdése, egy esős, szürkés napot is fel lehet dobni, azzal hogy elmosolyodsz, s ezzel máris jobb kedvre derülsz.
Nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy korán kelés, nulladik óra. Erre én csak azt tudom mondani, hogy jó, ha már kilenc körül az ágyban vagy megfürödve, elpakolva és megtanulva. Nem kell, már ebben az időben elaludni, még lehet tvzni, beszélgetni a közösségi portálokon, de tudod, hogy nincs más elintézni valód. Sokak nem tudnak ilyen tájban elaludni, egyszerűen még éjfélkor se jön álom a szemükre, érzik, hogy fáradtak, de nem. Ilyenkor jönnek azzal, hogy ilyen nyugtató teát igyál, olyan gyógyszert vegyél be. Biztosan ne teával zárt a napot, mert az ugyancsak tartalmazz koffeint, mint a kóla, vagy a kávé. Én meleg tejet szoktam fogyasztani ebben az esetben, vagy történelmet olvasni, azon én mindig elalszok az unalomtól. Jó, ez gonosz volt a történelem tanárommal szembe, pedig ő tényleg mindent megtesz, hogy fenntartsa az érdeklődést, de egyszerűen ez nem az én tantárgyam.
Második jó tanács: Az időben való lefekvés, így leszel kipihent. Meg tudjuk az alvás szépít, senki se szeret tükörbe nézés után sírva kirohanni a fürdőből, a hatalmas szarkalábak láttán.
Harmadik jó tipp: Legyél aktív!
Ezen azt értem, hogy jelentkezz dolgokra, például süti sütést vállalsz, vagy összegyűjtesz valamit, besegítesz valaminek a szervezésében. Ezen ne azt értsd, hogy vállalj be mindnet, Isten ments! Mivel mindenkinek szüksége van egy kis pihenésre, szabadidőre, amikor magával foglalkozik és relaxál, ennyi mindenkinek jár. Legyél csapatjátékos, ne vond ki magad mindenből. Ha mindig valami hülye kifogást találsz, hogy te ezt és ezt azért nem tudod megtenni, mert.. Akkor egy idő után elkönyvelnek úgy, hogy lusta. Nem hiszem, hogy örülnének egy ilyen titulusnak.
Fontos, hogy mindig mindent leírj, s tudj. Nem fogja egyik tanár se elfogadni, hogy azt mondod: „Nem tudtam erről a dolgozatról, nem tanultam..” Persze itt a bejelentett írásbeli felelésre értem, ha röpdolgozat, akkor is azt mondja így jártál, ez a te sarad, hogy tanulsz vagy nem. Ez elkerülhető, ha óráról készülsz, ami kell is. Mindig jó, ha tudod, egy adott napon hány dolgozatra számíthatsz. Ami a táblán van, még ha a tanár nő, úr azt mondja nem fontos,a akkor is inkább írd le, mert lehet később visszaköszön, s akkor hálás leszel magadnak, hogy te megtanultad. Meg lehet, hogy dolgozatban is újra látod, mert arra kíváncsi a tanító, hogy mennyire figyeltél az órán.
Szóval a negyedik egyben utolsó tippem, hogy: Jegyzetelj!
Nektek, hogy telt az első pár hét, milyen az órarendedet? Meg van minden tankönyvetek? Lehet csak nekünk kellett egy csomót még rendelni.. Kommentben nyugodtan írhattok, hogy veletek mik történtek a suliban!
*********************************************************************************
"KKRITIKA: CUP OF TEA FIC:
Sziasztok! Először kezdeném azzal, hogy eddig azért nem igazán hoztam semmit, mert figyeltem a többiek munkásságát, stb. Az iskola az idei évemben elég húzós, szóval sajnálom, hogy csak hétvégenként tudom hozni a kritikákat (nyolcadik osztályos vagyok).
De nem is húznám tovább a szót. ELSŐŐ KRITIKÁÁÁM.
KINÉZET:
Nekem a kinézet tetszik is, de nem is. A html kód eléggé szép, de vannak benne apró hibák, amik számomra teljesen elrontják az összhatást. Kezdeném azzal, hogy a bal oldalon található kép, szerintem (!) egyáltalán nem megy a virágokhoz. Nekem ez eléggé szembetűnő volt. a szürke, és a zöldeskék szín szép a "menünél", de ez is csak egy hátrány, mivel a kis kép bal oldalon (amit nem tudok igazán minek nevezni) barna, fekete, fehér. Szerintem két szép színárnyalattal teljesen meg tudnád csinálni a blogod designjét.
Ami még nem tetszik, amikor ránézek a blogra, hogy a cím eleje amikor görgetem lefele nem látszik. Bár csak egy betűről van szó, akkor is zavaró.
BEJEGYZÉSEK:
Nem találkoztam még ilyen jellegű bloggal, amiben az "író" a saját gondolataid írja le, és ezt követik is. Először, mikor rámentem a blogodra azt hittem, hogy ez a tumblrön keresztül van elkészítve, de nem. Tetszik amiket leírsz, de erről nem tudok sajnos bővebb kritikát írni, mivel azt posztolod, ami a te véleményed, ebbe pedig én nem fogok belekötni.
*********************************************************************************
"ÍROK, DE AZT SE TUDOM MIRŐL (#CIKK):
Írok, de azt se tudom miről,
avagy cikk azokról a blogokról, amelyek el vannak maradva a korral
Hmm, kezdek visszatérni. Na szóval, ma (mint ahogyan a cím is mutatja) egy nem mindennapi cikket hoztam. Alanyunk Melani, minden "nem fontos kérdésre" megadja nekünk a választ. Ha esetleg érdekel, katt a továbbra.
Gremy
Sose gondoltam volna, hogy rövid pályafutásom alatt ennyi blogot fogok olvasni, pusztán unalomból. Nem is tudom, hogyan kezdjem, de két kategóriára tudnám őket bontani. Az első, amitől nekem is elállt a szavam. Megjegyzem ez ritka dolog, eléggé szelektív válogató vagyok a történetek kapcsán. Aztán a másik, aminek elég találó konténernevet adtam.. „Az öt éves húgom jobbat alkotna” címmel. Félreértés ne essék, itt nem a fanfictionokról van szó, amit remélem, nem kell magyarázni. Hanem azokról a szüleményekről, amikben a főszereplő (vagy egyéb mellékszereplő) az író gondolatában sportot űz vagy dolgozik, de mégsem. Vagyis a nagymértékű tájékozódottságról beszélek. Csak hogy példával bizonyítsam azt, hogy miért is koptatom a klaviatúrát.
Felteszek egy sportot. Foci (más nálam szóba se jöhetne). Melani, a történet prímadonnája, focizik.. és akkor most lépnek fel az első kérdések.
- Melyik csapatban játszik Melani?
- Melyik kategóriában?
- Melyik korosztályban?
Igen, nem mindegy, és nem ugyanaz. Ekkor jön, hogy „Melani a világ legjobb csapatában játszik.” Kilőve minden. A kifejtés, amely több információt adna nekünk főhősünkről, elszállt. Se az összetartó csoport neve (Ha igen, akkor biztos agyonhasznált Real Madrid, meg Barcelona. Mellesleg megjegyezve Amerikában, és egyéb lehetetlen országokban, ahol nem eme közösségeknek van a szülőhelyük…), se a kategória, amely a legfontosabb. Ez olyan, mint egy ranglista. A legjobb csapatok az NBI-be kerülnek a meccsek megnyerése miatt. Aztán van az NBII, ahol a feltörekvő, vagy a bent ragadt csillagok foglalnak helyet, és végül, de nem utolsó sorban, hiszen mindenki itt kezdi, az NBIII. Most jön még csak a hab a tortára. A korosztály. Lehet ifi (másképpen utánpótlás), esetleg a kisebbek számára is van lehetőség, U16 -15; -14; és ez megy tovább.
Aztán ez még semmi. Amitől a falra tudnék mászni, az a következő. „Fuh, olyan jó volt az edzés, dumáltunk sokat, meg nevettünk, meg egyebek.” Hogy egyem a gyönyörű zúzádat. Ennek az úgynevezett „edzésnek” inkább egy másik nevet adnék. „Pláza riherongyok pletyka klubja”. Igen, ez tökéletes.
Először is, egy kőkemény, első kategóriás játékosnak nem mindennapi a tréning, mert persze Drága Melanink szupersztár focista, és neki feltétlenül abban a sorolásban kell játszania.
Én is ebben a cipőben vagyok. Egy héten van három edzésünk, egyik nap erőnléti, másik nap taktikai, harmadnap pedig inkább magával a játékkal foglalkozunk. Lehet, sőt vannak olyan alkalmak, amikor mi is beszélgetünk (megjegyzem az edző háta mögött, mert ezt általában elég szigorú szemmel nézik), de a végén már a buszhoz is csoszogva megyünk fel.
Ez az egész nem abból áll, hogy most na futok két kört, és letudva. Ki is nyírnának. Keményen izzadnod kell a büdös, megkülönböztető mellénybe, amit akkor se vehetsz le, amikor már beállt a fulladás. Jelentem, sajnos nem öntisztuló, csak akkor lesz jó illata, ha mi visszük haza, és kimossuk.
Még egy kedvencem az, amikor egy mérkőzés kerül leírásra. Minden szép, és happy. A lópikulát. Az első, igazi női meccsemen, tíz perc alatt szereztem egy zúzódást, és így majdnem az egész meccset a kispadon csücsültem végig. Ennél rosszabb érzés nincsen.
A kemény meccseken, a test-test elleni harcoknál senki se marad talpon. Megjegyzem, a nők zúzósabbak és erősebbek, mint a férfiak… saját tapasztalat.
Végül, de nem utolsó sorban a létszám, és a felosztás. Könyörgöm, ha valamit egyszer elkezdünk, akkor azt normálisan fejezzük is be. Az, hogy hányan vannak a pályán, kortól változó. De nincsen egy csapatba huszonkettő… itt dobtam el az agyam.
Azt meg végképp senki se tudja, hogy ki melyik poszton játszik. Ugyan már, aki ezt tudná, az már biztos rég halott. Géniusz.
Senki se vesz arról tudomást, hogy ki az a jobb/bal/középhátvéd, hogy ki az a jobb/bal/középpályás, mindenki csak a kapust, meg a csatárt ismeri, mert az olyan menci. Sőt, sokan a „spori” elnevezést se ismerik. Könyörgöm, ez kétértelmű szó. Valaki a sportcsarnokot becézi így, de mérkőzéseken a bírót illetjük ezzel a jelzővel.
Aztán pedig a partjelző. Fuh, Ő egy senki, ki kell hagynunk a buliból. Nem Ő lenget zászlójával, amikor esetleg les van. Ja, hogy sokan azt se ismerik. Akkor, íme, egy kis magyarázat (csak mert vajból van a szívem, és éppenséggel egy rózsaszín felhőn ugrálok).
A les: lesnek nevezzük azt a szörnyen tragikus esetet (csak mindig a támadó számára előnytelen), amikor a hátvédsor mögé kerül az ellenfél bármelyik játékosa. Aztán jön az egyik csapattársa, gőzerővel fut, izzad, áttöri magát mindenkin, már beálltak a vádlijai, najó nem túlzunk, és egy kevésbé erős, vagy bitang passzolással a vele egy menetirányban álló emberkének passzolja. DE, mivel Ő a kapu előtt, és a hátvédek mögött áll, ezért érvénytelen, és lesnek számít. Ekkor jelez a mi semmit se érő partejelzőnk, ezt lefújja a spori, és a bűncselekményt elkövetők felé a tétlen, és vétlen kapusunk/hátvédünk/középpályásunk/csatárunk elvégezhet egy ’szabit’. Nem, nem a Barátok Közt Szabolcsára gondoltam, lel, nem is nézem, hanem, másik néven a szabad kirúgásra. Ilyenkor lerakják a les helyszínénél a labdát, aztán a játékos szabadon ellőheti. Nem vehetik el, amíg onnan el nem gurult. Aztán pedig folytatódhat a játék.
(A nagy hangsúly és a lényeg a labda rúgásának pillanatában van. Ugyanis akkor számít lesnek. Ha az ellenfél a hátvédek mögött van, és a rúgás pillanatában még nem előzte meg hátulról a védősort, akkor beza az még szabályos.)
Talpalás: stoplissal játszani nem a legegyszerűbb. A talpalás is ezt bizonyítja. Akarva, vagy esetleg akaratlanul. A lényege ennek az egésznek, hogy mérkőzés közben a másik lábán (ebbe a sípcsont, és a lábfej tartozik bele) kárt teszel a szögecses, vagy esetleg csavaros cipővel.
Középkezdés: nem, nem csak annyi, hogy két játékos beáll a kör közepére, és énekeli, Eddától a Kör közepén állok című dalt. Középkezdés a meccs elején van, és minden egyes gólnál. Sokan azt gondolják, hogy minő egyszerűséggel csak lepasszolom a mellettem álló emberkének azt a kerek valamit, aztán pedig indulhat a meccs. Hát nem. Van benne turpisság, ugyan is a labdának egy picit át kell mennie a „rosszak” térfelére, és így lehet belőle támadást, vagy esetleg vissza passzot indítani.
Ám nehogy csak mindig az járjon jól, aki elvégzi a középkezdést, ezért a nagy fejesek kitalálták azt a szabályt, hogy amikor elhangzik a spori által kiadott sípszó, ekkor az ellenfél megkísérelheti a labda elvételét.
Remélem hasznosnak véltétek az én kis klaviatúra-koptatásomat, és segítséget tudtam nyújtani, ha esetleg olyan történetbe kezdenél, amelyben valaki-valamilyen foglalkozást végezne. A lényeg annyi, hogy mindig tájékozódjatok, hiszen a Google nem csak az én barátom.! "
*********************************************************************************
Emelet még számos kritikát, giffet, elkészült rendeléseket, és számos más dolgot is találhattok ezen a blogon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése