Kritika #69 - Angyali lecke

Sziasztok! 
Ismét én vagyok, és most Szabó Ajándék kritikáját hoztam! Remélem, tudtam neki segíteni! 

link

FEJLÉC:

Nos, nem tudok mit mondani a fejlécedre, mivel ez nem egy szokványos blog. Sőt, még csak nem is blogspot! A kép a netről van, úgyhogy nem igazán lehet kritikázni. Illik a blogod témájához. Hangsúlyozza, hogy miről lesz szó. Tetszik a kép, bár egyedibb lenne, ha saját fejléccel rendelkezne. De nem muszáj megváltoztatnod. Így egész jól mutat. Viszont, mivel a kép a netről van, pontlevonást kell adnom, mert nem a sajátod. Ha ezt nem venném figyelembe, akkor a maximumot kapnád, mert valóban szépen néz ki.

10/6

DESIGN

Nem találkoztam még hasonlóval, de nagyon tetszik. A chatet is könnyen megtaláltam. Tetszik, hogy csak a legfontosabb modul van fenn (chat), és más nem. A design egyszerű, de mégis gyönyörű. Legalábbis nekem. Nagyon tetszik ez a fajta kialakítás, és a menüd is remek. Általában a kritikáim litániák szoktak lenni, de attól tartok ez rövid lesz. Egyszerűen… hihetetlen a designod! Nem tudom már szavakba önteni, mennyire jó ötletnek tartom! És ezt a pontszámod is tükrözi.

10/10

TÖRTÉNET

Nos, mivel rengeteg mű van fenn a blogon, én a novelláid közül választottam ki egyet.. Úgy sem kritikáztam még novellát (legalábbis írásban), gondoltam, itt az ideje. Egyébként nem tudom, hogy minden, ami fenn van az oldalon az a te műved-e, vagy azok, amelyek neked tetszenek, erre majd mindenképpen szeretnék választ kapni. De, most először elemezzünk. Még pedig a Veszélyes Szerelmet.

Ó, te jó szagú szent szar! – gondoltam, miközben elkezdtem olvasni.

Láttam a tizennyolcas karikát… esküszöm, hogy láttam! De gondoltam, eddig csak ilyen puhányságokat olvastam a blogok közül, meg horrorosat, gondoltam, hát minden mindegy, kipróbálom.

De előtte lenne egy kérdésem…

Te honnan tudsz ennyi mindent arról? Meg a nemi szervek részeiről? Kicsit utánanéztél a neten? Mindegy. Ez a te dolgod.

Nem is azzal volt gondom, amiről szólt, vagy, hogy régies nyelvezetben íródott, hanem az, ahogy leírtad.

Ez a Clara Funston egy két lábon járó idióta. Egy hülye kis ribanc. De komolyan… A cselekedetei, a tettei, a viselkedése is azt tükrözi, hogy egy elkényeztetett kis liba.

Először is…

A novella arról szól, hogy van egy feminista lány, aki valamilyen csoport tagja. Esténként összegyűlnek a nők egy a nyomornegyedben lévő épületbe, és valami előadást hallgatnak. Amikor késő este a lány haza készül, megállítja őt egy bűnözőbrigád, és pénzt (kezdetbe 10, később 50 dollár) kér a lánytól, aki sajnálatra méltóan NEM hozott magával pénzt, holott egy milliomos lánya.

HOGY? Hogy a francba nem hozott? Korai… túl korai.

Szóval, mivel a kis Claránál nincsen zsozsó, megjelenik a nagyfőnök, aki tárgyalni akar. Felajánl két lehetőséget a csajnak, miszerint vagy „kiemeli” szóban azt a szempontot, hogy ő nő, és akkor a főnök csak azért, mert nő, hazaengedi, vagy pedig… bebizonyítja, hogy bátor, és megvétózza magát. 

Na, mit választ a lüke? Na, mit? Hát persze, hogy az utóbbit. Miért is egyszerűsítené meg a dolgát?

HÁT MERT NEM! A méltóságos kisasszony természetes bátor lesz!

Miért? Miért nem tud normális lenni? Kit érdekel a büszkeség, ha egyszer meg akarják erőszakolni, vagy ölni? O. M. G. Hát ez hülye.

Aztán. Kérem, engedjenek el! Modern időket élünk, már nem azt a kort, hogy egy tisztességes emberrel így bánhassanak holmi bűnözők!

Végül is… csak 1936-ban vagyunk. Az már 2015-höz képes elég modern, nem?

Sajnos, ez lehetetlen, asszonyom. Főleg, hogyha sérteget minket, becsületes bűnözőket.

Egy bűnöző. Hogy. lehet. becsületes??? Benne van a szóban, hogy bűn. Tehát a bűnöző hogy lehet becsületes, ha bűnt követ el? Először kéri a pénztárcát a nyanyától, aztán csak akkor veri meg, ha nem adja oda? What?

– Nos… akkor van egy ajánlatom. Vagy kimondja, hogy egy hölggyel máshogyan kell bánni, mint egy úrral, és akkor, hangsúlyozom: csak azért mert nő, elengedem. Vagy harcol az egyenjogúságáért, és úgy, mint egy férfi marad velünk, és kitaláljuk, hogyan fizetheti meg a vámot. – A nő roppant bosszús lett az ajánlatra. A férfi egy darabig türelemmel várt, de a nő csak őrlődött a gondolatai között. Lemondjon az elveiről, és lehet, hogy az életét menti meg vele, vagy a szüfrazsettek harcosságának emlékére áldozza fel akár az életét is a jogaiért. Ekkor a férfi elővett egy tenyérnyi fekete fegyvert, és a nő felé emelte. – Fogy a türelmem, hölgyem!

Hát jó! – A férfi azt hitte, hogy a lány megtörik, reszketve ismeri el, hogy ő csak egy gyenge nő, és remegve elfut, de ez a nő vett egy mély levegőt és megacélosította a tekintetét. – Igaza van, uram. Nem engedhet át csak azért, mert nő vagyok. Engedjen át azért, mert ember vagyok, és szolidáris más emberekkel.

Erről már beszéltem. És sokat nevettem. Azért másoltam be a fenti részt, hogy lásd, miről beszéltem, de a második bekezdéssel foglalkoznék most. Még pedig az utolsó mondattal. Szóval. Szolidáris, mi? Aha. Kíváncsi lennék, hogy hányszor adományozott a szegényeknek a millióiból…

-          Nincs nálam semmi! Nézze… Miszter…

-          Mister Wirth! Dehogynem… elég egy ruhadarab is… mondjuk egy alsónemű.

-          Mit képzel maga rólam, Mr. Wirth?

Miszter. Aha. Nem Mr., hanem MISZTER! Oké, hagyjuk. Kijavítottad.

Hogyhogy mit képzel? Hát azt, hogy nő. És, hogy ennek a nőnek, van bugyija. Ez a bugyi pedig kell. Hogy a főnök könnyebben megdöngethesse. Nem egyértelmű?

Csak nem a hírhedt milliomos lánya? Micsoda véletlen. És magának okoz gondot az az 50 dollár.

Na, ugye. Hát én is ezt kérdezem.

- Azért a nők csak szoktak feküdni.

- Csakis zárt lábbal! – hangsúlyozta a lány.

Áááá nem…Bugi Melinda nyitott lábbal szokott.

-          Nos… Clara. – A férfi a nő nyakát kezdte el simogatni. – Meséljen nekem magáról!

-          Apám családja nemesként jött az Államokba, és itt tovább kamatoztatták remek üzleti érzéküket. Az apám is sok beruházásban részt vett, többek között a villamos vonal kiépítésében, és az Aqueduct építésében. A mai napig erre a legbüszkébb, és büszkén meséli, hogy a vízvezeték hálózat 223 mérföld hosszú. Enélkül a beruházás nélkül egész Los Angeles fejlődése megállna, és hamar hanyatlani kezdene. De így semmi nem szab gátat a fejlődésnek. Kivéve a munkanélküliek beáramlása persze, de arra meg ott van az a több száz rendőr, akik megállítják a beáramlást. Ezen kívül betársult a repülőgép fejlesztésbe, szép haszonnal. Manapság inkább a ruhagyártásba társul… tudta, hogy Amerika második legnagyobb ruhaipara a miénk, mármint Kaliforniáé?

Végül is…

Egy bűnöző meg akarja erőszakolni, és, mikor azt kéri ez a férfi, hogy beszéljen a csaj a családjáról, mindent elmond. Hány testvére van, mit csinált három évvel ezelőtt, mivel foglalkozik az apja, hol evett cseresznyét, kihez akar, vagy nem akar férjhez menni… MINDENT! Hát ez hülye. (by Netty L. Nelson)

-          Még sosem ért magához férfi, kedves Clara?

-          Én egy úri lány vagyok Mr. Wirth!

Clara Funston, ez nem válasz a kérdésre! Attól, hogy úri lány vagy, még lehetsz ribanc! Nem? De. Na, ugye.

A férfi ekkor kezdődő nedvességet vélve felfedezni, a lány nagyajkait a másik kezével kissé széthúzva már a kisajkakat, és a körülötte lévő részt kezdte ingerelni.

Gyerekek! Ez egy pornó jelenet! Egy pornóban ez egy pornójelenet! Taps. Taps. Taps. Tényleg.

Akkor tudja mit… Vegye el a fegyvert, és öljön meg! – A férfi a kezével kitapintotta a lány csiklóját, és finoman masszírozni kezdte. A férfi ezek szerint pontosan értette a célzást, és egyértelművé tette, hogy nem fog elállni szándékaitól. A lány hátranyúlt a fegyverért, ami közte és a férfi között volt, és elvette. A férfi hagyta. A nő maga elé emelte és nézegette a fegyvert. – Gyerünk! Lőjön le. Különben sosem fogom abba hagyni ezt! – A lány egész alsóteste ekkor egy kissé megfeszült, amit a férfi is pontosan érzett, és rá is tett egy lapáttal.

A pasi – Konrad – elkezdi „hergelni” a kancát. A csajnak adja a fegyvert, hogy lője le. Még fel is húzza neki a ravaszt. Az más kérdés, hogy bejönnek a lövésre az emberei, és megölnék a csajt, de megadja a lánynak a lehetőséget a menekülésre.

Ha lenne egy ablak, tuti megkíséreltem volna a lány helyébe. De Clara mit csinál? Úri lány módjára elkezd nyávogni, hogy nem tudja megtenni. Ó, Istenem! Hát lehet valaki ekkora idióta?

Nem! Egy nőnek joga van a saját testéhez. Az erőszakmentes élethez, a nem kívánatos megtermékenyítéshez, sőt az abortuszhoz. Elidegeníthetetlen joga kell, hogy legyen a nemi élethez való jog, a szaporodás joga! Nem érhet egy nőhöz csak azért egy férfi teljes birtoklási joggal, mert elvette, és nem várhatja tőle a gyereket. Az épp olyan alantos, egyoldalú üzleti megállapodás, mint ez itt. A házasság és a nemi kötelezettség is el kell, hogy váljon egymástól, és a gyerekvállalást sem szabad kötelezettségnek venni.

Mondja ezt az, akit épp kúrnak.

Azt hiszi, hogy máshogy reagál maga az én érintéseimre, mint bármelyik nő? Mindegy, hogy kurva, vagy feleség, vagy kolduslány, akinek kenyér kell, mind úgy távoztak tőlem, hogy nem bánták meg, hogy kezelésbe vettem őket. Most kiderült, hogy az úri lány sem különb, csak makacsabb. Nagyra van a méltóságával, és nincs benne semmi alázat egy férfi iránt! Most van ebből elegem! Kap három másodpercet! 1… 2… – A lány félt, de nem mozdult. – 3! – Ebben a pillanatban a férfi a hátára rántotta a nőt, aki még mindig szorosan összezárta a lábát. Erre a férfi megragadta a lány bokáit, és felfelé nyomta őket. A lány egyenesen tartotta magát, úgy küzdött, de a férfi a lány lábát a teste felé kezdte nyomni, amitől a lábak nyújtva az égnek emelkedtek. Konrad még jobban odanyomta a lábakat a testhez, majd a feltáruló nemi szervre vetette magát, nyelvével ingerelte, ahogy csak tudta. A lánynak könnyek gyűltek a szemébe, a teste mégis felhevült, a tenyere izzadni kezdett. Végül a férfi a mutatóujjával hatolt be a lányba, és kitapintotta a bent lévő érzékeny pontot, és belülről ujjával kívülről nyelvével ingerelte a lány csiklóját. Addig fokozta ezt, míg nem a lány, egyszer csak enyhe mozgásba nem kezdett, és követni kezdte a férfi kezének mozgását. Ekkor a férfi egyszer csak abba hagyta.

És ennyi. Konrad csak ennyit akart tudni. Hogy a csaj… na, mindegy. Szóval ennyi elég volt, el is engedte. Hát már ez is megőrült?

Aztán eltelnek hónapok, történik ez-az, és a csajt megkérik. Mivel nem akar férjhez menni, meglopja az apját, és visszamegy a nyomornegyedbe. Megkeresi Konrádot, és kijelenti, hogy most ő is akarja azt, amit a múltkor nem akart, de Konrad akarta, hogy a lány is akarja, aki csak most akarja. Majd szerelmet vall neki. Elmondja, hogy már első pillantásra beleszeretett Konrádba. Értem. Persze. Világos. (Mi vaaaan???)

-          Bűnöző vagyok, ugye tudod…

Ááá, nem tudtam. Vagyis… olyan ismerős vagy… Nem te voltál az, aki meg akart erőszakolni? Ja, de? Akkor tudom.

-          Hát… akkor jó páros leszünk… te a bukott polgár, én a bukott úrilány… – Ezzel a mondattal lassan távolítani kezdte a combjait egymástól. Konrád értette a célzást, és elvörösödött.

Ó, Drága, te mindig is bukott voltál. És… muhahahaha! Tudtam ám, hogy mégiscsak ribanc!

Ezek lettek volna a történetbeli hibák. 

- Túl sok a párbeszéd, túl kevés a leíró rész. 

- Nem látom a lány valós érzelmeit. 

- Miért nem tért ki már a legelején arra, hogy vonzódik a férfihoz?

Aztán helyesírási hibák is előfordulnak. 

- Miért ponttal jelölöd a párbeszédeket, gondolatjel helyett?

- A párbeszéd után lévő kötőjel után, miért kezded nagybetűvel a cselekedetet, amikor az elején még van, amikor kicsit használsz? Egyértelmű, hogy kisbetűvel kell utána írni.

- Vesszőt kell rakni a kötőszavak, partikulák elé! Jobb lenne, ha helyesírási ellenőrzőt raknál a szövegszerkesztődbe!

- És a Milédi… ezen, nagyon fennakadtam. Az Milady! Ha valamilyen szót nem értesz, vagy nem tudod, hogy kell írni, nézz utána a neten! Hiszen azért van!

- A te helyedben sürgősen felkeresnék egy bétát!

10/5

Összesen: 30/21

Véleményem szerint nagyon bő a szókincsed. Gyönyörűen fogalmazol, bár az eseményeket nem tudod mindig összeegyeztetni a lány gondolataival! A régies szóhasználattal nem akadt gondod, nagyon tetszett, hogy így íródott. Leginkább történetbéli hibákat véltem felfedezni, néhány helyesírásival. Design téren jó vagy, ötletes a blogod! Viszont a választ szeretném megkapni mindenképp a következőre: az oldaladnál minden a te műved?

A kritikát építőnek szántam, semmiféle bántás nem állt szándékomban! Az már a te dolgod, hogy megtartod-e vagy sem! Köszönöm, hogy tőlem kérted a kritikát! Remélem, tudtam segíteni!