2015. április 7., kedd

Kritika #65 - Fény

Sziasztok Drágák!

A mai bejegyzésben hivatalosan is meghoztam az első kritikámat az oldalnál. Nem sorban írom őket, csak random, úgyhogy ne lepődjetek meg, hogy ez csak a második a kritika várólistámon. Ma Hedvig Tris történetével jöttem, ez pedig a Fény.

link
FEJLÉC:

Nos, akkor kezdjük a legelején. A te blogoddal már sokszor találkoztam. És a címből ítélve egy egészen másfajta fejlécet képzeltem el, úgyhogy nagyon meglepődtem. A fejléced szép munka. Bár a lány haja valamelyest beleolvad a háttérbe, nem csúnya, mint más oldalaknál. A fejlécalap geometrikus, végig háromszögekből áll. Nagyon megfogott. A színek illenek egymáshoz, és kivágási problémákat sem tapasztaltam. A betűtípus remekül passzol a fejléc többi részéhez. És külön tetszik, hogy a számodra lényeges dolgokat kiemelted ezzel a mintával. Nem tudok, mit mondani. Nem találok hibát.
10/10

DESIGN:

Egyszerű, de nagyszerű. A színek passzolnak egymáshoz, és ez a geometrius forma is nagyon egyedivé teszi a kinézetet. Azonban véleményem szerint a bal modulsáv kicsit széles. Levehetnél belőle egy nagyon keveset. Akkor jobban mutatna. Ne sokat, csak épphogy. A jobb oldali modulsáv szélessége tökéletes. Azonban én levenném a Kattintásokat, mert nem igazán foglalkoztathat senkit. A Népszerű bejegyzéseket is fölöslegesnek tartom, de ahogy gondolod. Szerintem nélküle is teljes lenne a blogod. A zenelejátszód lehetne a fejléc fölötti hagyományos, és elterjedt zenelejátszó is, mert ez így a sok infó között eléggé kitűnik a sorból. A modulelrendezést is kicsit átalakítanám, ha mégis úgy döntesz, megtartod a Népszerű bejegyzéseket: Népszerű bejegyzések, Cserék.  
Az elrendezésedben külön tetszik, hogy a verseny-logókat egymás mellé, és nem egymás alá sorakoztatod. És még egy dolog. A baloldalon, a Bejegyzések pontnál én megváltoztatnám a linkkódot, mert ez a fehér szerintem zavaró. Valamint hiányolom a profilodat. Nem találkoztam vele, pedig szívesen megtekintettem volna. Azt szerintem rakd ki az oldalra, hogy az olvasók tudják, kivel is van dolguk.
A könyvborítód szép munka. És tetszik, hogy, ha rákattintok, akkor kiadja nagyban is, hogy jobban megnézhessem.
10/9

TÖRTÉNET, ÍRÁSKÉSZSÉG:

A világunk felépülve romjaiból, leküzdve a népirtás elleni forradalmat, békességben él. A tízéves háború próbára tette a földünk irányítóit, de végül sikeresen szelektálták a föld lakóit. Kivétel nélkül, minden ember adott életszakaszokban egy próbával szembesül, és, ha nem képes teljesíteni, nincs joga a földön élni. A jó eredmények nagyobb hatalomhoz vezetnek, míg az elégséges eredmények csupán az életben maradásra adnak esélyt.
Magyarország a forradalom leverése után, azonnal nagyhatalommá, és világvezetővé vált, ezért az itteni elvárások is egyre csak nőnek.
Vilmának az élete bármelyik percben véget érhet, hiszen sokkal nagyobb követelményeket kell teljesítenie befolyásos szülei révén. Emellett, még a 722-es házba egy ismeretlen férfi is költözik, aki kitűnik a többiek közül, de még maga a lány sem érti, hogy miért.

Ez lenne az alapsztori. Első benyomás: izgalmas, rejtélyes, meg tudunk belőle infókat, de még sincs benne spoiler. Hihetetlen ez a fülszöveg! Már első benyomásra megfogott, és az elolvasása végén kérdések merültem föl bennem a történeteddel kapcsolatosan. Első kérdésem például az volt, hogy „ez most komolyan magyar nevekkel játszódik?”. Aztán beleolvastam a történetedbe, és… tényleg. Nem hittem a szememnek. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány magyar bloggal találkoztam már, és most végre itt egy! Vagy talán mégsem végre? Na, lássuk csak…

Először is, amit meg kell, hogy mondjak, többször is elnevettem magam olvasás közben. Nem vicc. Akkor, ha már így belementem ebbe a témába, a történeted elemzésével folytatnám.

Kezdésképp… mi a rák?
Ez a Szerecsen Vilma azt hiszi, hogy az olvasója egy analfabéta idióta. Az első fejezetben, majdnem mindig megemlíted a következőt: „híres Szerecsen Gábor lánya”. Oké. Elsőnek elmondtad, hogy ez a Vilma nagyon kis befolyásos. Aztán még egyszer. És még egyszer. OKÉ! Felfogtuk, hogy, mennyire gazdag!

Másodszor. Meghal Kölcsy Aguszta. Ha a kiejtéssel úgy mondod ezt a nevet, hogy Alguszta, akkor így írják: Auguszta. Ha nem, akkor lényegtelen. Mindegy is. Szóval meghal az asszony, és annyit tudunk róla, hogy, milyen menő tájszólása van. A kiscsaj elrotyog otthonról valami szerkentyűvel, aztán mire hazaér. „Aguszta? Itt vagyol? Ég a konyha! Hahó! Nem, nincs itt. Ez tuti meghalt.” Körülbelül így történik minden. 
1. kérdés: Amikor megjön a csaj, és eloltja a tüzet, miért nem gondol más eshetőségre azon kívül, hogy az asszonyt megölték?
2. kérdés: Az olvasónak tudnia kéne, hogy mit jelent az, hogy a nő a lány védence volt? Ezt megtudjuk, majd később?
3. kérdés: Én ezt a nőt valami szolgának, vagy cselédnek képzeltem el. Nem derül, ki, hogy milyen kapcsolat van Kölcsy néni és Vilma között.

Tetszik, hogy dőlt betűvel írod a lány saját gondolatait, és érzéseit. Ezt jó ötletnek tartom, mert könnyebben el lehet igazodni Vilma gondolatmenete alatt.
De szeretném megtudni, hogy mi a francot jelent a következő mondat.
Hirtelen megtorpantam, és elővettem a normális járásom. Lassan kezdtem lépkedni, miközben visszafogtam a lihegésemet.
Hogy lehet egy járást elővenni?
"Futok. Hjaaj… elfáradtam. Gyorsan belenyúlok a zsebembe, és nini, mit találtam! Hát két járást! Már csak el kell döntenem, hogy melyiket választom. Aha. Azt hiszem, a sétánál maradok." 
What???
Én a te helyedben ezt így írtam volna: Hirtelen megtorpantam, és változtattam a tempómon. Lassan kezdtem lépkedni, miközben próbáltam visszafogni a lihegésemet.

Aztán:
„Úgy a karjaiba bújnék... - gondoltam kótyagos fejjel, miközben a fogaimat megfújta a szellő."
Ez volt az egyik, amin szakadtam. Nincs kivetni valóm ellene, de még egyetlen könyvben sem találkoztam, olyannal, hogy a lány szellőzteti a száját fogát (!!!) kezdi fújni a szellő. Legtöbbször hajjal találkozok.

Vilma! Térj észhez! - kiabáltam magamhoz, mikor ő végleg elsétált mellettem.
Hát… én gondolom, hogy ezt a lány magában mondja. Eléggé furcsán venné ki magát, ha például elsétálna mellettem egy csaj, aki saját magával kiabál. Szóval ezt alakítsd át: Vilma! Térj észhez! – kiabáltam magamban, mikor már teljesen elsétált mellettem.

Mi lesz így velem? Ezek a felesleges plátói érzelmek, csak arról tesznek bizonyságot, hogy nem vagyok méltó a 722-es házhoz...
Először is. Mi az, hogy nem méltó a 722-es házhoz? Elvégre Vilma a 722-es házban lévő lakásban lakik, nem? Akkor mondjunk, lakást, rendben? Másodszor, hogy lehet kiérdemelni azt, hogy valaki méltó legyen-e egy otthonhoz, vagy sem? Azért olyan nagy szám ez, mert ez a legnagyobb az összes többi közül? Aztán van egy kis eltérés még. Nem szoktuk azt mondani, hogy bizonyságot. A bizonyosságot használjuk.

Az egész éjszakát végig tanultam, tehát egyiken sem csodálkoznék.
A végig tanultam-ot egybe írjuk: végigtanultam. De azért ez nem akkora hiba. Találkoztam már sokkal rosszabbal is. :) 

Sajnálom. Igen, magamat sajnáltatom, hogy nem volt lehetőségem egy békés világban élni. Hogy lehetek ilyen gyenge?
Válasz a kérdésedre, Vilmám: Nyugodj meg, Angyalom, nem a te hibád, hogy az okosok háborúzni kezdtek pont akkor, amikor megszülettél. Ez csupán pech. Ne vedd magadra. Inkább költözz el, ha olyan sok pénzed van!

Egy apró falevél, az erdő közepén.
Vessző nélkül kell írni, de ez egy szép hasonlat. Tetszik.

- Hé! Ne ijesztgesd a tanítónénit! Mindenkire ráhozod a frászt a fehér hajaddal! - mutogatott mókásan az ősz fejemre.
A tanítónénit külön írják, és a frászt után nem kell vessző. Viszont szerintem ez az Éva aranyos karakter. Jól értesz a szereplők tulajdonságainak megalkotásához.

- Egy képernyőt kérek a fürdőbe! - szólítottam a lakás robotszolgálatát. Szinte azonnal egy lebegő lézeres vászon jelent meg előttem. - Kérem az adatokat az alattam lakó személyről! - utasítottam.
- Igenis! - válaszolta a gép.
Igen. Én meg kérek a garázsba három BMW-t. Ja, és ne felejtsenek el az egyikbe bubis vizet rakni!
Egyet nem értek. Ha a lakásban van ilyen robotszolgálat, akkor a takarítószemélyzet miért nem abból áll? Az úgy sokkal praktikusabb lenne.
Mellesleg, ezt nem említetted. Felsoroltad, hogy a lakásodnak van egy tetőtere is, meg minden, és, hogy a katonaság helyett végzik a kivégzéseket a robotok, de ezekről nem írtál semmit.

Miután kiélveztem a kellemes melegedést, lajhár módjára felkeltem. Ahogy magam alá néztem, mindent körülvett a vér.
Boah… Azt hiszem erre nem voltam kíváncsi.

A kezemet gyorsan a számhoz csaptam, és hátrálni kezdtem.
Inkább így: A kezemet gyorsan a számhoz kaptam, és hátrálni kezdtem.

Aztán a következő még itt van. Ugye jön egy fura lény, aki nem éppen úgy tűnik, hogy teadélutánt szeretne tartani. Sokkal inkább ölni akar. Ezek ketten pedig – mármint Vilma és Gergely – gondolkodni kezdenek, hogy megöljék-e. Rendben. Megérteném, ha egy emberről, vagy egy kiskutyusról lenne szó, aki veszett lett. Na, de ez egy szörny! Öljétek meg! Huh, el tudom képzelni, milyen lelkifurdalás lehet az után, ha lelőttünk egy vérengző gyilkost.

- Várj! Neki is jönnie kell? - kérdeztem felháborodottan.
- Ha jól tudom, a ti fajotoknak szüksége van egy ellenkező nemű egyedre a szaporodáshoz.
Először nem értettem a csaj felháborodását. Egy ember nélküli bolygó. Csak ők ketten. Elvégre Gergő jó pasi, és Vilmának tetszik, hát akkor uccsi! Ne kéressétek magatokat! De aztán, ahogy elolvastam a következő fejezetet, észrevettem, hogy megváltozik Vilma gondolatmenete, és mégiscsak örülni kezd. Úgyhogy ez csak egy pillanatnyi félem-keltés volt a csajszi agyában.  Ez a beszéd! 
Majd, ez a szaporodás téma. Nevettem rajta, mert kicsit vicces volt ezt így olvasni. Viszont biztosítok mindenkit a felől, hogy minden állat-és emberfajnak szüksége van egy ellenkező nemre a szaporodáshoz.

Ezek az első fejezetekből való hibák.

A második fejezetben nem találtam ördöngösséget, ami jó, hiszen az írásodból ott már sugárzott a nagyobb magabiztosság a történeted iránt. Jobban összekapcsoltad a szálakat, és az új szereplőket is remekül belehoztad a történetbe. És helyesírási hibából is csak elvétve találtam egyet-egyet, de az még belefér. Tetszenek a karakterek jellemei, mert mindenki valami más, jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik. Még a lények is. 

Ne feledd viszont:
-          a kötőszavakat egybeírjuk (ugyanolyan)
-          a föld nagybetű, ha a világunkra gondolsz
-          az összetett szavak is egybeírandók (szakorvos)

10/6

ÖSSZESSÉGÉBE VÉVE: 

-          remek az alapötleted, de az íráskészségen még akad, mit csiszolni
-          design téren nagyon ügyes vagy
-          ne add fel, mert menni fog, csak még bele kell jönnöd

Összesen: 30/25


A kritikát építőnek szántam! Semmiféleképpen nem állt szándékomban megbántani téged, de ha mégis megtörtént volna, tudd ezt! Én sem vagyok tökéletes, csak tanácsot adok neked, hogy tanulhass hibáidból! 


2 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen a kedves szavakat! Nagyon vicces, aranyos kritikát írtál, és igyekszem megfogadni az összes kedves tanácsodat!
    Annyit megmagyaráznék, hogy ugye Vilma ügyvéd, és nem gazdag hiszen 2042-ben nincs különösebb pénznem, mindent észben néznek. Azért van ennyi kacatja, mert a jövőben ez már mindenhol megtalálható. Azért hangzik el sokszor, hogy a híres Szerecsen Gábor lánya, mert őt csupán erről ismerik. Őt Vilmát annyira nem. Aguszta pedig egy olyan kliens volt a bíróságon, akit Vilma megmentett, ezért befogadta. Igazából azt hiszem ennyi, minden esetre köszönöm a kritikát! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szívesen. :)
    És köszönöm, hogy elmagyaráztad. Most már értem. :) :) :)

    VálaszTörlés