Kritika #20

Sziasztok!

Megint egy kritika! Mi más is lehetne? Egy író megkeresett, hogy két sztorijáról is írjak véleményt. Íme az első. Hamarosan hozom a másikat is. :)

Joy - Monsters (Szörnyek 1)

Kinézet, avagy első benyomás:

Amikor először tévedtem az oldaladra, meglepődtem. Nem a sablonos design fogadott, sőt, még csak nem is egy fejléc. Egy eltolható oldal, vagy nem is tudom, mi erre a jó szó, és a fejléc helyett pedig a könyvborítód. Aztán elkezdtem jobban tanulmányozni a dolgot. Rájöttem, hogy, ha eltolom a főlapot, akkor oldalt a könyvborítónak csak a gerince látszik, ezt ügyesen kitaláltad. Az egyetlen, amibe evvel kapcsolatban beleköthetnék, hogy nem látszik jobb oldalon végig a cím, de ettől most eltekintek, mivel a bal oldalon, a könyvborítón olvasható, valamint, ha annyira felpörgetem az oldalt, hogy már a bejegyzés szövegének vége van, akkor láthatom meg a teljes képet.
A menüsorod első eleménél kicsit leakadtam. A főoldal nem a főblogot szokta takarni, hanem az utolsó bejegyzéshez szokott ugrani. Ez számomra így furcsa. Ha rám hallgatsz, megcsinálod a hagyományos menüpontként a Főoldalt, és beteszel egy másik menüpontot, aminek mondjuk Főblog, vagy valami hasonló a neve, már csak azért is, mert aki egyébként nem menne rá erre a pontra, az soha nem tudja meg, hogy ez nem a klasszikus értelemben vett címszó, ráadásul lehet nem is talál el a főblogodhoz, ahonnan még jó pár sztorihoz eljuthat. Valamint még annyit, hogy szerintem sokkal jobban mutatott volna, ha készítesz egy Fejezetek menüpontot, és azon belül lehetett volna eljutni a részekhez a helyett, hogy mindegyiknek saját fület csinálsz. Ja! Majdnem lemaradt! A versenytáblákat is belepakolhatod egy menüpontba, bár mivel nem sok mindened van a modul sávban, éppen maradhat is, csak akkor az Olvasókat rakd a versenytáblák fölé. Fontosabbak az olvasók, mint hogy milyen versenyekre jelentkeztél.

4/5

Cím:

A cím kicsit megtévesztő, hiszen sok mindenre gondol az ember, csak arra nem, amit takar. De ha elkezdi olvasni, akkor megérti, hogy miért is ezt választottad. Ezzel annyi a gondom, hogy lehetséges, hogy éppen pont azért viszonylag alacsony az olvasottságod, mert sokakat félrevezet a cím, így bele sem néznek, már mennek is tovább.

1/3

Fülszöveg:

Első problémám, amikor ránézek, az az, hogy menüpontként van, és lehet, hogy ha idetévedtem volna csak úgy, magamtól, és nem nézem ennyire, akkor meg sem találom, hanem gyorsban tovább lépek, hiszen a címed elvitt gondolatban egy totálisan másik irányba. A második gondom pedig az, hogy minden sorkizárt, csak maga ez a leírás nem. Tessék áttenni, mert így egy kissé rendezetlen, szétszórt benyomást kelt. És harmadszor pedig, maga a fülszöveg nagyon tetszik. Érdekes, figyelemfelkeltő, és helyes irányba tereli az olvasót. Az viszont nagyon jó ötlet, hogy a kommentekből alá másoltál, hiszen ez csak még jobban fokozta a kíváncsiságomat.

2,5/3

Történet:

Először is. Engem borzasztóan zavar, hogy amikor egy fejezet végére érek, nem tudom simán a következő oldalra menni, hanem vissza fel kell jönni, hogy a következő menüpontot megnyithassam. Ezért sem tetszik ez a megoldásod, hiszen nem új bejegyzéseket hoztál létre, hanem új oldalakat, és ennek megvannak a hátránya. Persze nem számodra, hanem az olvasóid kényelmét rontod vele.
Maga a történet... Hihetetlenül megfogtál vele. Ismeretlen szereplőkről írsz, de mégis... hihetetlen szinten magával sodort a történet. Nagyon megfogott, hogy két olyan főszereplőd van, akiknek mind a kettőjüknek megvan a maga keresztje, ami az ő esetükben nem is kicsi lelki dolog, és mégis megmaradtál a valósághű dolgoknál. Nagyon tetszik, hogy kicsit húzod az olvasó agyát azzal, hogy sejteted, hogy mi is a szereplők problémája, de igazán csak egy jó néhány fejezet után derül ki a teljes "múltjuk". Nem kapkodsz, szépen viszed a történéseket. Tetszik, hogy nem a első pillanattól alakul ki közöttük a szerelem, de mégis, valami szikra ott lappang közöttük az első pillanattól kezdve. Nagyon jól kitaláltad a történetet, és nagyon jó stílusban végig is vitted. Igaz, hogy a végével kicsit hadilábon állok. Oda egy-két fejezetet nyugodtan írhattál volna, amivel a maradék kíváncsiságomat kielégíthetted volna. Iszonyatosan kíváncsi lettem volna az anyja reakciójára, amikor kiderül, hogy mit is tett az apjával, a két fiatal érzéseinek igazi kibontakozására, a szülők reakciójára, amikor kiderül, hogy együtt vannak. Nekem itt a vége kicsit elkapkodott, kicsit túl gyorsan lezárt. Lehet, hogy csak én vagyok nagyon kíváncsi? Nem tudom... Maga a sztori elég rövid, bár valahol azt olvastam, hogy nem is akarsz hosszabbakat írni. Ami esetleg még nekem hiányzik, vagyis ez így nem j kifejezés... ami furcsa, hogy nincs prológus és epilógus, hanem az első és az utolsó fejezetben írod meg, ami ide való lenne. Nekem azért is hiányzik ez, mert így nincs meg a történetnek a szokásos kerete. De mondjuk ez csak részletkérdés, ne akarjak ennyire kukacoskodni.
A stílusod a maga egyszerűségével, de nagyszerűségével viszont valami hihetetlenül jó, a karaktereid megformálásáról pedig már ne is beszéljünk!

9/10

Helyesírás:

Alapvetően jó a helysírásod. Találtam pár hibát, de nem visszatérő dolgok, inkább csak elütések. Hogy ez melyikőtök érdeme, na ezt nem tudom. A bétádé, vagy a tiéd, de nem is számít, az a lényeg, hogy egy igazán szép munka kerül ki a kezeitek közül.

5/5

Összegezve: 

Egy szokatlan, de igazán ötletes oldalmegoldás keretein belül kapunk egy szuper történetet, igazán jól megírva.

21,5/26

Ez a kritika nem bántó, hanem segítő szándékkal íródott! Köszönöm szépen a bizalmadat!

Puszi: Klau