2015. április 11., szombat

Kritika #68 - B L O O D Y - T E A R S

Sziasztok, Husikák!

Egy fantasztikus blog kritikájával jöttem! Satin írta ezt a gyönyörűséget, remélem, tetszik, majd neki a kritikám!
Nektek pedig: nem sokára ismét találkozunk, ám ez úttal valami mást fogok hozni. :)

link


FEJLÉC:

Olvastam, hogy a designt és a fejlécet, egy bizonyos Sandra Werner készítette. A fejléced nagyon szembetűnő. Ha az ember rápillant, a főszereplő arca jelenik meg, a háttérben semmi csicsa, csupán egy felspilázott szín. Engem az egy kicsit zavar, hogy a lány fejénél, bal oldalt, belelógnak a háromszögek Aurora hajába/fejébe. Ez kicsit ront az összképen. A Bloody Tears cím is rossz betűtípussal, és betűszínnel van felírva. És a te neved sem a legjoban van megformázva. De, ha már így van, nem kéne, olyan szembetűnő helyre rakni. Mondjuk, bebiggyeszthettétek volna a sarokba, hogy mégis ott legyen, de ne látszódjon annyira. Ha valaki olvassa a történetet, az tudja, hogy te írtad, hiszen szerepel az infók között, valamint a bejegyzések végén is megtalálható, hogy ki firkantotta a történetet.
10/7

DESIGN:

A színválasztás tetszik. Bár több designod volt, ez eddig a legjobb választás, Satin. A modulok is jók. Az elrendezésükön sem változtatnék, de jobb oldali modulsáv kissé közel van a bejegyzéshez, úgyhogy azzal kezdenék valamit, mert ez így, speciel nekem, zavaró. A vízszintes menüvel sem vétettél hibát, remekül igazodik a többi dologhoz a blogodnál, de a Szereplők pontot hiányolom.
Tetszik, hogy az olvasóidat úgy nevezed: Akikért megéri. Ez nekem nem jutott eszembe, de igazad van. Muszáj volt ezt így ide beírnom, mert nagyon elnyerte a dicséretemet. Ja, és még valami. Tudom, hogy a bejegyzések végén meg lehet tekinteni a profilod a nevedre kattintva, de én külön is kitenném. Minden lehetséges infót megadtál magadról, miért pont ez hiányozzon?
Őszintén szólva, nincs mit mondanom még, úgyhogy összegezek is.
10/8,5

TÖRTÉNET:

Üdvözöllek...
...Aurora gondolataiban! Egy lány helyében, akit nem kímélt, és kemény megpróbáltatások elé állított az élet. Nem elég, hogy szüleit elveszítette, ráadásul szemtanúja volt a meggyilkolásuknak, (bár nem emlékszik mindenre) anyja és apja egy különleges képességgel is megajándékozta, ami több esetben átok, mintsem áldás. Génjeiben ott őrzi ezen fantasztikus ,,tulajdonságát," melyről hosszú-hosszú éveken át, még csak nem is tudott. Minden szempontból értékes, ami hatalmas veszélyt jelent ránézve.
És bizony akadnak is ellenségei, akik bármit megadnának, hogy Aurorát kés alá fektessék...

Amit meg kell mondanom, hogy nagyon kevés hibával írsz, ez pedig jó. Vesszőhibával elvétve találkoztam, de mással nem igazán. Szépen, megfontoltan fogalmazol… vagyis gyönyörűen! Nem találkoztam még egyetlen bloggal sem, ahol ekkora hatalma lenne a szavaknak, és a fogalmazásmódnak! Komolyan… nagyon szép a fogalmazási készséged.
Alapsztori szempontjából is tetszik a történeted. Vannak hibáid még, és kell tanulnod ehhez sokat, de eddig azt kell mondanom, hogy egész jó. Megfontoltan váltogatod a mondatokat, szóismétlés pedig nuku. Gratulálok!

De hát a sok jó mellett kell lennie hibának is, nem igaz? NEM!

Óvatosan a poros kis füzetkéért nyúltam, és épp a betűket kezdtem böngészni, mikor hirtelen elsötétült a ,,szoba," és képtelen voltam elolvasni a saját, girbe-gurba írásomat; bármennyire is erőltettem a szememet, ezen érzékszervem nem engedelmeskedett a parancsaimnak.
Óóóó… te szentséges jóságos Szűz Máriám! Hát milyen hosszú mondat ez? Létezik, olyan írásjel, hogy pont, tudtad? Nem azért, mintha rossz lenne, vagy bármi, de illene néhol abbahagyni a fecsegést, mert csak viszem a szemem a sorok között, keresem a végét, és nem találom.
Valamint… ha először arról beszél, hogy nem tud olvasni, máskor meg arról, hogy a szeme nem engedelmeskedik, akkor ez két külön szituáció, tehát pontosvesszőt teszünk az elválasztásuk ügye végett.

- Az utolsó előtti vizünk – mondta Alan közömbösen, felém sem fordulva.
Vizünk… a szó furcsa, opálos visszhangot vert bennem.
Vajon észrevette, hogy még mindig úgy beszél, mintha ő meg én együtt lennénk, és mindenünk közös lenne?
Azért, mert Alan azt mondta, hogy „vizünk”, még nem kell mindenfélét beképzelni, dilibogyókám! Mivel ketten isztok belőle, nyilván ezt fogja mondani. Furán hangzana, ha így mondani: „Az utolsó előtti vizem. És te nem kapsz, muhahahaha!”

- Megint… rémálmom volt.
Olyan volt, mintha azzal fáradoztam volna, hogy egy jégszoborból csaljak elő érzelmeket.
Ismét az a tűnődő hallgatás.
- Valóban? – kérdezte végül a körmeit piszkálgatva.
Á neem, csak vicceltem!

Nos, ez a néhány hiba szerepelt benne. A te kritikáddal nem volt sok problémám. Mivel nagyszerűen írsz, nem kell hosszú-hosszú oldalakon át ecsetelnem, hogy, mit, hogyan kell.
Nagyon tetszenek a képek, amelyeket a fejezetekhez választasz. Ötletesek, és gyönyörűek. Pont, mint a történeted. Ennyi lenne. Szóval akkor tekintsd meg a pontszámodat!
10/8,5

Összesen: 30/24

-          Nagyon szépen fogalmazol!
-          Kevés hibával írsz!
-          A design-téren javíts!


A kritika nem bántó, hanem építő volt. Ha mégis megbántottalak volna, sajnálom, nem állt szándékomban! Nagyon szépen írsz! Csak így tovább! Köszönöm, hogy én írhattam meg neked! 


2015. április 10., péntek

Interjú #28

Sziasztok! 

Most egy interjúval jöttem, mely Nessa Laura Lossёhelinről és az ő blogáról készült. (Truth or Lie?) 


1. Miért kezdtél el blogolni/írni? 

Leginkább azért kezdtem hozzá, mert egészen kicsi koromtól kezdve érdekeltek a könyvek, és nem hencegésből mondom, de tíz évesen olyan könyveket olvastam el és értettem meg, amiket a legtöbben még középiskolában sem fognak fel. Ennélfogva nem kevésszer felmerült bennem a kérdés, hogy vajon tudnék-e én is legalább ilyen jót írni..? A válasz persze nem, ettől függetlenül viszont szenvedélyemmé vált az írás, és alsóban nem egy történetíró versenyre beneveztem, ahol nem mondhatnám, hogy sok jó eredményt értem el, de legalább gyakoroltam. A másik ok pedig, hogy imádok írni, az, hogy mindig, bármilyen helyzetben képes elérni, hogy elfelejtsem a világot és a gondjaimat. Még akkor is segít az írás, amikor kimondhatatlanul nagy zűr van itthon. A blogolást pedig egy ismerősöm révén ismertem meg, és azóta imádom a Bloggert.


2. Honnan jött a történet ötlete? 

A jelenleg írt blogom, a Truth or Lie..? ötlete leginkább annyiból áll, hogy imádom a One Direction-t, és ezelőtt is írtam már több kisebb-nagyobb 1D-fanfictiont. Nem kevesen elítélnek emiatt, és nem fogjátok elhinni, de nekem ez jelenti az életemet, és akármikor kezdek is hozzá az íráshoz, mindig beleélem magam a főszereplőim helyzetébe - mintha velem történnének meg azok a dolgok, amik velük. És ez csodálatos érzés szerintem! Nem csak akkor, amikor a karakteremmel valami nagyon jó történik, hanem akkor is, mikor rossz. Másrészt azt is ötletnek lehet nevezni, hogy gyakorlatilag bármit képes vagyok írni, csak írhassak már, és valljuk be, ahhoz, hogy valaki elkezdjen egy fanfictiont, nem kell egetrengetően sok idő, elvégre ott van már eleve öt meglévő, kidolgozott karakter - a banda öt tagja. Ez egyetlen saját, teljesen önálló történettel sincs így, ott ugyanis minden az író műve. Naná, a fanfictionökben is formálja az író a srácokat, de a kinézetét és a nevét legtöbbször akkor is lemásoljuk, ami egyáltalán nem baj, ezzel is tudunk fejlődni, nem is keveset. Kicsit eltértem a témától...


3. Általában amikor írsz, elképzeled az adott jelenetet? 

Naná! Magam előtt látom az összes jelenlévő szereplőt, a helyszínt, még azt is, milyen színű az ég, vagy ilyesmik.


4. Először papírra írtad a történeted, vagy már az elejétől kezdve a blogodra gépelted? 

Volt időszakom, amikor az írógépemmel próbálkoztam, aztán pedig egy viszonylag népszerű közösségi oldalon, a Cicaneveldén (ne nevessetek ki érte, régen volt már, gyerek voltam) publikáltam jobb-rosszabb (főként utóbbira hajazó) "műveimet". Ezek után találtam rá a Bloggerre, és, mint már említettem, onnantól kitartottam amellett.


5. Milyen hosszúra tervezed a történetet? 

Jó kérdés. Nem akarom túl rövidre zárni, ahogy elhúzni sem. Úgy gondolom, még azt sem mondhatom, hogy addig írom, amíg az olvasóim kérik, mert nincsenek túl sokan, és még annál is kevesebben veszik a fáradságot, hogy kommenteljenek vagy pipáljanak vagy feliratkozzanak, úgyhogy leginkább magamnak írok, és azért, mert örömömet lelem benne. Nem számít, ha senkit nem érdekel, én akkor is írom. Amíg ki nem fogyok az ötletekből, azt hiszem.


6. Mi motivál téged? 

A könyvek, amiket olvastam, és az álmom, hogy író lehessek. Nem is akarok híres író lenni, csak író. Nem hinném, hogy a pénzért vagy a népszerűségért csinálnám, mert akkor nem vesztegetném az időmet egy blogra, ahol alig kapok komikat. Szóval az álmaim és az olvasmányélményeim - utóbbinál is az, hogy "bárcsak tudnék olyan jól írni, mint ő".


7. Szeretsz olvasni? Ha igen milyen műfajú könyveket? (Van kedvenced?) 

A szeretek kifejezés ide egyszerűen nem passzol, imádni meg Zoltán atya szerint csak istent lehet, de én az imádatnál is jobban imádok olvasni. Akármit elolvasok, ami jó, és nagyon kitartóan is kezelem a kedvenceimet - úgy értem, nem egy trilógiát újraolvastam már többször is, csak azért, mert egyszerűen nem tudtam meglenni nélküle. Kedvenceimből annyi van, mint csillag az égen, de amiket mindenképpen meg szeretnék említeni, azok a Gyűrűk Ura, a Ködszerzet, A tűz és jég dala, a Jane Eyre, A hobbit, A szilmarilok, a Csodaidők, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, Szabó Magdától a Mondják meg Zsófikának és az Abigél, és még csomó minden más - hadd ne fárasszalak vele tovább titeket! Fantasyk és sci-fik előnyben, de a reálissal sincs semmi bajom, sőt.


8. Kinek ajánlanád a történeted? 

Mindenképpen valaki olyannak, aki szereti a szerelmi - kicsit talán túlságosan is nyálas, hogy a legjobb barátnőm szavaival éljek - történeteket, azon belül a One Directiont és a fanfictionöket. És aki nem bánja, hogy néhol elborítják az egyes fejezeteket a párbeszédek, máshol meg csakis a főszereplő idegörlő önemésztése olvasható.


9. Mesélnél egy kicsit a történetedről? 

Szívesen, de nem hiszem, hogy az én monológomtól kattintanának majd többen a blogomra, mert, akit érdekel, az már rátalált, akit meg nem, az tesz rá igazából. Az első évadban Louis Tomlinson szakít a barátnőjével, Eleanor Calderrel, és a menedzsment kijelenti, hogy Louisnak mielőbb új barátnőt kell találnia, akinek segítségével elcsitítja a szakítás oka miatt keringő Larry-s pletykákat. Nemsokára Louis valóban beleszeret a lányba, de addigra Chloe már megtudja az igazat, és összejön Harryvel, Louis bandatársával, aki már az első perctől fülig szerelmes volt a lányba. Végül persze jön a happy end - Chloe és Louis összejönnek, de Harry nem hajlandó elviselni ezt, és bosszút esküszik. A második évadból már fent van pár fejezet, de nem szeretnék többet elárulni, mint ami azokból kiderül: Harry bosszút tervezget, és ehhez Tessát, Louis és Chloe lányát kívánja felhasználni. Iratkozzatok fel, ha meg akarjátok tudni, mi sül ki belőle.


10. Mesélnél magadról? 

Na, ez már kevésbé megy, mert nem hiszem, hogy egy embert meg lehet ismerni pár száraz, tömény információkötegből. Győr-Moson-Sopron megyében élő, lelkes Directioner vagyok több, mint egy éve. Kedvenc filmjeim, könyveim, sorozataim sora végeláthatatlan, úgyhogy azokkal nem fárasztok most itt senkit. Hat éve tanulok zongorát, és kedvenc fantasyregényciklusomat, A tűz és jég dalát (írta: George R. R. Martin) pár hónapja angolul, eredeti nyelven olvasom, és már a harmadik rész második felénél tartok, és nem kicsit értek is belőle. A kedvenc sorozatom, az Ezel - Bosszú mindhalálig kapcsán kezdtem el törököt tanulni. Nem kell nagy dolgokra gondolni; vettem egy török társalgás kezdőknek könyvet, meg befészkeltem magam a Google Wikipédiájába és Fordítójába. Jelenleg, amire a legjobban várok, az a Trónok harca ötödik évada - a fent említett Martin-sorozat nagysikerű filmadaptációja -, és a Vikingek című sorozat következő része, amit csütörtök este adnak le a tévében, de nincs olyan csatornánk, így csak pénteken láthatom. Kedvenc színem a fekete, és az osztálytársaimmal ellentétben nem sminkelem magam. Jól értetted, soha. Nem tartom menőnek, ha valakinek tizennégy évesen pasija/csaja van, sőt, elhidegít, de akinek ez jó, annak jó. Óvoda óta kilógok a sorból. Három legjobb barátomnak köszönhetően vagyok még életben - egyikükkel lassan nyolc éve osztálytársak és legjobb barátnők vagyunk, a másikukkal soha nem találkoztam, mert neten ismertem meg, de a testvéremnek tekintem, a harmadik, és nem feltétlenül a legkevésbé fontosabb pedig a srác, akivel a bátyámnak köszönhetően ismerkedtem meg. Álmom, hogy író lehessek, és bokáig érjen a hajam. Akkor legalább én leszek Aranyhaj kevésbé népszerű, Barnahaj-változata. Ennyi. ;)


2015. április 9., csütörtök

Hátterek #8

Sziasztok!
Ági kérésére hoztam pár hátteret.
Remélem valamelyiket feltudod majd használni. :)











































Kritika #67 - Death Gimnázium

Sziasztok! 
Most gyerek buzi kritikáját hoztam, és nem tudom, mire vélni. Egyszerűen... almondhatatlanul sokat röhögtem. Olvassátok el! 

Death Gimnázium
FEJLÉC:

Én nem nagyon tudok erre, mit mondani. Nem nagyon illik egy ilyen témájú történethez. Csak egy fekete alapra vannak dobálva a png-ék. Rózsák, egy lány telihold farkas. Ha nem olvastam volna már el, azt hinném, ez valami farkasos blog. De így tulajdonképpen semmit nem tudok a történetről. Talán ez a gimnázium farkasokkal lesz tele? Mindegy. Csak az alapján tudok véleményt mondani, amit elolvastam. Ha legalább egy fülszöveg lenne, de még az sincs! Nekem nem tetszik a fejléced. Túlságosan zsúfolt, és nem elég esztétikus. Az alap pedig rózsás. Nincsenek eléggé összemosva az alapot alkotó képek. Ha kicsit jobban össze lennének, akkor jobban mutatnának, és a fejlécre elég lenne vagy csak a farkas, vagy csak a lány. És a csajszi is más formátumban, nem pedig „rajzként”. Ha mindkettőhöz ragaszkodsz, akkor másképp helyezd el őket. A betűtípus szörnyű. Bár a színét jól kiválasztottad, nem illik a típusa a fejléchez. Azt tanácsolom, keress fel egy fejléckészítőt!
10/4

DESIGN

A színek illenek egymáshoz. A háttér jól alkalmazkodik a többi színhez. Viszont majdnem szívinfarktust kaptam, amikor megnyitottam az oldalad, és elkezdett menni a zene. Ne vedd le a lejátszód, de ne is induljon be automatikusan. Az olvasó el tudja dönteni, hogy szeretne olvasás közben zenét, vagy sem. Nincs menüd. Ez pedig nagy gond. Legalább egy Főoldal, Szereplők pontot tegyél be, hogyha meg szeretné tekinteni az olvasó a szereplőket, akkor rámehessen a menüben, ne pedig a Régebbi bejegyzések között kelljen matatnia. Ez az Információk modul színe nagyon rossz. Alig lehet elolvasni a szöveget, szóval valami világosabbat ajánlok.
A modulelrendezést is átalakítanám: Információk, Menü, Blogarchívum, Rendszeres olvasók, Chat, Nézz be, Verseny!, és a PROFILODAT IS LÁTNI AKAROM! Ezt az egéreffektet azonnal vedd le! Olyan ronda, hogy szavakkal le sem tudom írni, mellesleg a fekete alapon nem is látszik!
10/5

TÖRTÉNET

Ugye ez most csak valami vicc? Miután elolvastam, meg kellett néznem a megjegyzéseket, hogy biztos legyek benne, ez nem paródiablog-e. De mindegy. Paródia, nem paródia, rendes blognak tekintem, tehát nem veszem figyelembe, hogy micsoda. Bár én a paródiára tippelnék, minden olyan komolyan van megfogalmazva a történeten kívül, hogy kicsit összezavarodtam. Egy a lényeg: paródiablognak tökéletes az oldalad, viszont arra az esetre, ha nem, itt a kritika.

Először is. Álljon meg a menet! Mi a lópikula ez? Most magyar nevekkel játszunk, vagy amerikaiakkal?

Meg aztán… én sok gimis bloggal találkoztam. Na, de hát ez mi? Nem térek magamhoz! Sokk hatása alatt vagyok! Valaki mentsen meg!

Ha olvasta valaki a Fény című kritikámat, és látta, hogy beraktam az alapsztorit, akkor látná, hogy itt nem raktam ki! De miért is nem? Ja, persze. MERT NEM LÁTTAM SEMMI ILYESMIT!

Hogy röhögtem –e?
Ó, de még mennyit!

Hogy meglepődtem-e?
Ó, de még mennyire!

Hogy sírtam-e?
Ó, DE MÉG MENNYIRE!

Na, jó, elemezzünk.

Mi az a KVK óra? Tudni kéne, vagy mi? Az olvasó egy látnok?

Vagy… helyesírási hibák tömkelege. A dögunalmat még mindig egybe írjuk, gyerek buzi! 


Vesszőhiányok milliói sorakoznak ebben a bejegyzésben! Mellesleg ez prológus? Tényleg? Akkor ehhez képest Debby Wilson versei művészi lelkeknek számítanak!

Néhány hiba felsorolására tenném a hangsúlyt ezzel kapcsolatban.

Hello. Jelenleg a KVK órán ülök és dög unalom az egész.
Első számú szabály. Ha a csaj naplója ez, akkor nem írunk köszöntésnek „Hellót”.
Második számú szabály. Ha a csaj csak úgy meséli ezt a történetet, akkor sem írunk „Hellót”.
Harmadik számú szabály. Semmiféleképpen nem írunk „Hellót”! Ha elhagyod azt a szót, akkor is jó a kezdő mondat. Szóval nem kell.
És az ülök szó után vessző van. Általában a kötőszavak előtt, mindig vessző van. Ezt csak azért írom le így, mert elég hosszúra sikeredne ez a kritika, ha majdnem minden második mondatodat leírnám, és ezt válaszolnám rá. Szerintem a legjobb az lenne, ha beállítanád a helyesírás javítót a Wordnél, hogy a rosszul-vagy elgépelt szavakat aláhúzza.

Noemi és Alexandra a mellettünk lévő padban éneklik a cigány nótákat.
A cigány nótákat egybe írjuk. Egyébként mit énekeltek? Nótár Mary-től a Jali Dalit?

Aztán. Szeretném megtudni, hogy mit jelent a következő mondat. Mert bár szakadtam a röhögéstől, akkor is hülyeség.
Szemüvege a feje tetején, haja úgy szétáll, mint az ördög szarva, pedig egy démon... vagy mégsem.
Először is. Az írásjelek után szóközt rakunk! Aztán ez a „pedig egy démon… vagy mégsem” baromság. Komolyan gondoltad ezt, vagy csak szellemeskedésnek találtad? Mert egyáltalán nem szellemes. Sőt még vicces sem. Inkább nevetséges.

Ő egy semmit érő lópénisz!
Pillanat, próbálom megemészteni a hallottakat. Nézd, kedveském, sok mindent mondunk egy tanárra. Akár kedveljük, akár nem. Például fa*kalap, kö*ög, ge*i, és, hadd ne soroljam tovább ezeket az obszcén szavakat, de olyat, hogy lópénisz, én még nem hallottam. Hagyhatod így, ha neked ez így annyira szuper, de… hagyjuk.

- Kicsöngettek! - Kiabálta Orbit. A kis hazug, megpróbálja átbaszni Süketit.
Szóval. A párbeszéd utáni gondolatjel mögött, miért írod nagybetűvel az igéket? Az mindig kicsi. Ezt azért nem értettem, mert az elején még tudtad a helyesírási alapelveket. Ne analfabetizáljunk, könyörgöm!
Aztán az tényleg szellemes, ha a srácnak azt a nevet adod, hogy Orbit. Ez egy nagyon jó rágófajta. Ha ez a vezetékneve, akkor nem szóltam, de, ha nem, akkor változtasd meg. Én sehol sem hallottam még ilyen nevet.
Aztán ez az átbaszni. Értem, hogy a főszereplő imádja a csúnya szavakat, de ezt egy könyvbe leírni… hogy is mondjam… enyhén cink.

- Tanár úr magának jó a szakálla! - Mondta kicsit elröhögve, Orbit.
Ha felszólítást írsz, vagy dicséretet, akkor a személy után mindig vesszőt rakunk! Ez esetben a Tanár úr után kéne.

Pont kezdett lecsitúlni a terem, és, amikor kijelentette ezt a mondatot, amit még hangsúlyozott is, mindenki, olyan röhögésbe kezdett, hogy volt olyan is, aki már a földön fetrengett a röhögéstől, olyan volt, mint mikor Kay eltalálta Sületit. Én is a hasamat fogva röhögtem, mát fájt, de nagyon! Olyan fájdalmas érzés, mint amikor felülést csinálsz, és elkezd összehúzódni a hasizmod. Ekkor betoppant Czetka tanár úr. Ő a nagyra becsült, ő a hatalmas, akire mindenki felnéz, ő az osztályfőnökünk. Kb. 180 cm magas, így senki sem tudja őt lenézni. Mellette egy idegen srác, és mögöttük még pár pasi.
Kérdezhetnék valamit? A lecsitulni, mióta hosszú???
Ebben a bekezdésben, most piros színnel fogom jelölni a vesszőhiányt. Hogy megmutassam…
Van két elgépelésed itt, de szerintem, az véletlen volt. (Sületit helyett Süketit kellett volna írni, és a mát helyett márt ).
És mi az, hogy a röhögés fájdalmas? Az igaz, hogy, olyan, mint a hasi összehúzódás, de nem fáj. Jó érzés. Én például imádok nevetni. Jó kedvem lesz tőle. Szóval inkább így írd: Olyan érzés, mint amikor felülést csinálsz, és elkezd összehúzódni a hasizmod.
Valamint… miért nagyra becsült ez a tanár? Csak nem azért, mert 180 cm magas? Ha 150 cm lenni, akkor már nem lenne?

- Sziasztok, gyerekek! - mondta a kb. velünk egy idős, vagy pár évvel idősebb srác. - Én a Deth Gimnázium igazgatója vagyok. Azért jöttem, hogy meghívjalak titeket a gimim pár hónapig tartó bemutatójára. A suli kolis kolesz is, így oda kéne költöznötök. A legjobb diákok, akiket megfelelőnek tartok az iskolámba, azok kapnak egy ösztöndíjat és nem kötelező felvételit írnia, és a mostani jegyei sem számítanak.
Sziasztok után vessző. De komolyan! Mint már írtam, kötőjel után is vessző. Inkább pirossal jelölöm, mert túl hosszú lenne minden ilyen hibát leírni, oké?
Hogy lehet egy tizenéves srác, igazgató? Ha húsz fölött lenne, akkor oké. Vagyis nem oké! Ha a diákokkal egy idős, akkor nem neki is tanulnia kéne? És, ha pár évvel idősebb, akkor nem a fő sulin kéne csücsülnie, hogy megszerezze a diplomáját az igazgatói székre? Logika? Nuku?
Majd. Egy bemutató miért kell, hogy pár hónapos legyen? Ilyen hosszú kirándulás a Földön nincs, könyörgöm! És egy bemutató, vagy pár órás, vagy maximum (!!!) egy hónapos!
Aztán. Összevontál két szót, ez pedig a kolis, ami talán így hangzott volna: kolesz is.
És miért kéne odaköltözni? Mert pár hónapig tart egy kirándulás? Áááá, neeem…
A legjobb diákok ösztöndíjat kapnak, és nem kell felvételit írni, plusz a mostani jegyek sem számítanak? Hűűű… valakinek nagyon kellenek diákok.
Egyet árulj el. Ha ez egy általános iskola, megértem. Mert akkor ez így elfogadható. Bár nem találkoztam még olyannal, hogy nem kell felvételit írni, és még a jegyek sem számítanak! De jó. Az más kérdés, hogy a gimiben nincs ösztöndíj!!! De oké...
Viszont, ha ez egy gimnázium, akkor miért támogatja ezt az igazgatója, ez a Cerka Czetka?
Valamint használj szinonimákat! Sok a szóismétlés az egész szöveget egybe nézve, és az és-ekből is rengeteg van.

Az osztály nem mondott semmit, felordítottunk. Noemi és Szandi felállt a padra és táncolni/énekelgetni kezdtek. Vivien beindított egy számot, és mindenki ugrálni meg táncolni kezdtek… kivéve én. Nem vagyok egy mindig pattogós csaj.
Pirossal a hibák.
Nem mondott semmit? Se köszönöm, se nyalom a szádat? Felordítottak? Beindították a zenét, és táncoltak? A tanár meg csak állt… és nézett, mint borjú az új kapura? Ennyire jó hír ez? Ez a Jason igazgató úr, csak mosolygott? Ilyen kölyköket akar a gimijébe? Aszta! MINTAOSZTÁLY!
Ja, és ez az Amaya nem egy mindig pattogós csaj? Akkor milyen? Néha pattogós?

Megállt a busz én meg, olyan gyorsasággal, amivel csak tudtam, leugrottam a buszról és, majdnem fejre álltam. El is felejtettem, hogy kificamítottam a bokámat.
Majdnem fejre állt. Aha. Szóval ez a gyorsaság azt jelenti, hogy Amaya legurult a busz lépcsőjén? Mindent értek.
ÉS ELFELEJTETTE, HOGY KIFICAMÍTOTTA A BOKÁJÁT? Azt, hogy lehet elfelejteni? Nem fáj neki? 

Nem másolok be most ide újabb sort, csak egyet mondok: a semmijet ly-nal írják.

És minek visz négy bőröndöt? Bár igaz, lehet, nem lesz mosógép…

Kiabáltam le neki. Mire feljött, készen is voltam.
- Igen! Elvégre mire odaértek kihűl az egész!
Ha kihűl az egész, akkor, miért hűtőtáskát visz? Azt akkor kéne, hogy ne romoljon meg. Inkább thermotáskát vigyen.  Gondolom én…

És bár ez a következő sorokban van, de, hogy lehet bedobni saját magát valakinek a vízbe? Csak úgy zsupp, a kádba! Vagy mi?

Meg miért kell egy üvegnyi hajhab? Tudod, mi az a hajhab? És tudod, mennyit kell rákenni? Egy fújásnyit, és kész! Biztos nem paródiablog ez?

A menny pedig igeként menj.
10/3

Összesen: 30/12

Alapjáraton:
-          ha paródiablog mégiscsak, akkor bocsánat, de teljes körűnek veszem
-          vesszőproblémák
-          fogalmazásproblémák
-          írásproblémák
-          minden-problémák
-          az alapsztori jó lenne, ha nem írnál ilyen nevetségesen.

Ne feledd! A kritikát építőnek szántam, és nem bántónak! Ha mégiscsak megsértettelek volna, sajnálom, nem állt szándékomban! Te a véleményemet kérted, és én megadtam! De azért, remélem, tudtam segíteni! 

2015. április 8., szerda

Kritika #66 - The Boss (csak kinézet)

Leah The Boss című kritikája van most nálam a soron. Azért ezt készítettem most el, mert csak kinézetet kért, és rövidebb ideig tartott megírnom, mint egy teljes körű kritikát. Remélem, tetszik neki!

link
FEJLÉC:

Nos, kedves Leah, nagyon meglepődtem, amikor rákattintottam a nevedre, és megjelent előttem ez a gyönyörűség. Még, ha nem is te készítetted, meg kell, hogy mondjam, gyönyörű munka. Szép, kidolgozott. A fejlécalap nagyon jól mutat Ashley Benson képével. A lila alaphoz megfelelő png van választva a lányról, akit jól el is van helyezve. A betűtípus is illik a munkához. Semmi kifogásom. Tényleg… egyszerűen tetszik. Gratulálok hozzá.
10/10

DESIGN:

Ehhez is jó szavakat tudok fűzni, bár hiányoltam a profilodat. Azt, majd mindenképp jelentesd meg. Nem tudom, miért, de számomra, nagyon sokat dob a blog összhangulatán az, ha látom, hogy ki a szerkesztője, és meg tudom tekinteni a profilját. Sok blognál a profilhiány a hiba. 
Na, de nézzük a többit is.  A kép, és linkmodul választása remek. A színek passzolnak egymáshoz. Nagyon tetszik a menüd HTML kódja is, bár, ha megoldható lenne, hogy a képre rákerüljön a Menü vagy Navigáció szó, könnyebben kiigazodna rajta az olvasó. Mert elképzelhető, hogy nem megy rá az egérrel a képre, és keresi a menüt, de nem találja, holott ott van az orra előtt. Ezt a kérdést nem firtatom tovább, rád bízom a döntést. Az oldal betűtípusa is remek. Azonban én a modulelrendezésen változtatnék, valahogy így: Menü, Történet, Információk, Olvasók, Chat. A Látogatókat levenném, mert semmi értelme nincs, de ha neked fontos, akkor az Olvasók alá helyezd. És én a Chat alá még tenném a Cserék nevű bloglistát. Egy ilyen szép blogtól, egész biztos, hogy fognak cserét is kérni.
10/10

Összesen: 20/20


Remek a designod, és a fejléced! Nagyon jól néz ki! Remélem, a történeted is ennyire magával ragadó lesz! Sok sikert a továbbiakban!