Sziasztok!
Ismételten egy kritikával jelentkezem! Remélem hasznos lesz az írónő számára!
Kinézet, avagy
első benyomás
A fejléced nem rossz, bár nekem kicsit sok. A két fő karakter szerintem elég lenne. A plusz kis kép fent, és a csésze benne a fenyvessel nekem nem kellene oda. Alapból nem utal a történetre. Mivel láttam, hogy Te készítetted, így ez nagyot növel rajtad a szememben, de ha lesz rá időd, na meg kedved, akkor én a helyedben (már ha képes lennék rá) megpróbálkoznék egy olyannal, ahol a két főszereplőn van a fő hangsúly és a háttérbe mondjuk egy, a főhősnőnk körülményeihez hasonló lakótelep képét, esetleg egy focilabdát, vagy focipályát tennék, persze csak halványabban, kicsibe, de ezzel utalva a történetre.
A designt is a Te kezed munkáját dicséri. Kellemes színárnyalatot választottál, de nekem hiányzik belőle valami, ami kicsit élénkebbé tenné. Ha csak a fejezet címek színét átállítanád, mondjuk olyan sötétkékre, mint a fejlécen a cím, már az is megtörné az egybemosódását. Annyira sikerült hasonló árnyalatúra állítanod mindent, hogy majdnem egybe folyik az egész. Lehet, hogy csak én szeretem az élénk színeket, de csak egy leheletnyi szín hiányzik nekem. Így is jó sz összhatás, az is lehet, hogy ez csak az én heppem.
A modulsávokról annyit, hogy a bal oldalon a fülszöveget tedd legfelülre, hiszen sokkal lényegesebb, mint az oldal megjelenítéseidnek a száma, hiszen aki ide téved, ezt keresi legelőször. Ez után rakd a feliratkozókat, majd az oldalmegjelenítést, utána pedig jöhetnek a szereplők. Mondjuk őket akár egy menüpontba is bepakolhatnád, de mivel két sávos az elrendezésed, így maradhat ott is, ahol van, nem sokal be tőle az ember, nem érzi zsúfoltnak tőle.
A jobb oldalon a Vindictive feliratot cseréld le, hogy mihelyst ránéz valaki, tudja, hogy mit is szeretnél azzal a bloggal. Másik blogom, vagy bármilyen szöveg szerepeljen a helyén, ami arra utal, hogy miéért is került az oda. Gondolkoztam rajta, hogy az információkat és a chatet meg kellene cserélni, de maradhat így is. A fejezetek menüpontot szépen vezeted.
Összességében egy kellemes kivitelű blognak vagy a tulajdonosa. Könnyen olvasható, a szemnek nem bántó színeket alkalmazó design. Szükségesnek érzem kihangsúlyozni ismételten, hogy én csak olvasói szemmel nézem a kinézetet, tehát azért, mert nekem ez a véleményem, nem jelenti azt, hogy másnak is.
8/10
Történet
A fülszöveged tetszik. Sejteti az eseményeket, mégsem árul el semmi konkrétat.
Amikor elkezdtem elolvasni a sztorit, leesett az állam. Na de kezdjem ott, hogy egy kellemes csalódás volt, amikor nekikezdtem az olvasásnak. Millió meg egy 1D-s fanfictiont olvastam, ettől függetlenül még mindig szeretem őket, bár sok újdonságot már nem tudnak hozni. Nos, neked sikerült. Hihetetlenül tetszik, hogy a fiúkat nem elszállt sztárokként mutatod be, vagy nem is a sztárságukra építesz, hanem a barátságukra. Nem egy megszokott prológussal találtam szemben magam, de be kell, hogy valljam, tetszett. Nem az előzményekről írsz, hanem a barátságról általában, és ez egy igazán egyedi indítása a sztorinak. Tetszett, ahogy megoldottad az első találkozásukat Louissal, majd ahogy bemutatod a fiúk barátságát, vagy, ahogy folytatod a történetet.
Érdekes, ahogy bemutatod a kapcsolatuk alakulását. Két külön világ, két ellentétes körülmények között élő személy, akik nem szerelmesek lesznek (legalább is első körben), hanem barátok. Szépen viszed a fonalat a barátságuk alakulásáról. A harmincadik fejezet környékén mész el egy kicsit olyan irányba, amit nem vártam ettől a sztoritól. Ezek a részek nekem annyira nem jöttek be, de talán csak azért, mert másra számítottam. Nem azt mondom, hogy nem jó, amit írsz, csak valahogy én ennyire durva fejleményekre nem gondoltam. Pár fejezet után megint visszatérsz a kicsit nyugodtabb hangulathoz, innen megint közelebb áll hozzám a sztori. (Azért nem írok konkrét eseményeket, mert akit érdekel, olvassa el, nem fogom lelőni a lényeget, Te pedig gondolom sejted, hogy melyik részekre gondolok.)
A stílusod nagyon tetszik. Gyönyörűen tudod leírni az érzéseket, különösen a negatív érzelmeket.
Érdekes és tetszetős a karakter megformázásod. A pozitív személyiség jegyekkel ellátott szereplőktől a legnegatívabbakig minden megtalálható nálad. Jól formálod meg a karaktereket, hitelesen írd le őket.
Az érdekességekhez, vagyis a történet erényeihez tartozik (legalább is szerintem), hogy hányféle érzelmet, kapcsolatot mutatsz be. Van itt barátság, szerelem, gyűlölet, de megtalálható az igazi testvéri szeretet is. Tényleg egy igazán jól kidolgozott történet. Az egyetlen, amibe belekötnék, az az a rész, ami nekem nem igazán tetszett. Amikor a főhősnőnk megteszi azt, amit, akkor utána számomra keletkezik egy lyuk az események folytonosságában. Oké, hogy a későbbiekben kiderül, hogy mi is történt vele a tárgyalás után, de számomra onnan hiányzik egy rövidebb rész, ami ezt a bizonyos lyukat befoltozná az olvasóidnak. De jó, ne kötekedjek, megtudtam később a történteket. Kissé zavaró volt viszont az olvasás folyamán, hogy itt csak kapkodtam a fejem, hiszen nem tudtam, hogy most mi is történt.
Amikor elkezdtem elolvasni a sztorit, leesett az állam. Na de kezdjem ott, hogy egy kellemes csalódás volt, amikor nekikezdtem az olvasásnak. Millió meg egy 1D-s fanfictiont olvastam, ettől függetlenül még mindig szeretem őket, bár sok újdonságot már nem tudnak hozni. Nos, neked sikerült. Hihetetlenül tetszik, hogy a fiúkat nem elszállt sztárokként mutatod be, vagy nem is a sztárságukra építesz, hanem a barátságukra. Nem egy megszokott prológussal találtam szemben magam, de be kell, hogy valljam, tetszett. Nem az előzményekről írsz, hanem a barátságról általában, és ez egy igazán egyedi indítása a sztorinak. Tetszett, ahogy megoldottad az első találkozásukat Louissal, majd ahogy bemutatod a fiúk barátságát, vagy, ahogy folytatod a történetet.
Érdekes, ahogy bemutatod a kapcsolatuk alakulását. Két külön világ, két ellentétes körülmények között élő személy, akik nem szerelmesek lesznek (legalább is első körben), hanem barátok. Szépen viszed a fonalat a barátságuk alakulásáról. A harmincadik fejezet környékén mész el egy kicsit olyan irányba, amit nem vártam ettől a sztoritól. Ezek a részek nekem annyira nem jöttek be, de talán csak azért, mert másra számítottam. Nem azt mondom, hogy nem jó, amit írsz, csak valahogy én ennyire durva fejleményekre nem gondoltam. Pár fejezet után megint visszatérsz a kicsit nyugodtabb hangulathoz, innen megint közelebb áll hozzám a sztori. (Azért nem írok konkrét eseményeket, mert akit érdekel, olvassa el, nem fogom lelőni a lényeget, Te pedig gondolom sejted, hogy melyik részekre gondolok.)
A stílusod nagyon tetszik. Gyönyörűen tudod leírni az érzéseket, különösen a negatív érzelmeket.
Érdekes és tetszetős a karakter megformázásod. A pozitív személyiség jegyekkel ellátott szereplőktől a legnegatívabbakig minden megtalálható nálad. Jól formálod meg a karaktereket, hitelesen írd le őket.
Az érdekességekhez, vagyis a történet erényeihez tartozik (legalább is szerintem), hogy hányféle érzelmet, kapcsolatot mutatsz be. Van itt barátság, szerelem, gyűlölet, de megtalálható az igazi testvéri szeretet is. Tényleg egy igazán jól kidolgozott történet. Az egyetlen, amibe belekötnék, az az a rész, ami nekem nem igazán tetszett. Amikor a főhősnőnk megteszi azt, amit, akkor utána számomra keletkezik egy lyuk az események folytonosságában. Oké, hogy a későbbiekben kiderül, hogy mi is történt vele a tárgyalás után, de számomra onnan hiányzik egy rövidebb rész, ami ezt a bizonyos lyukat befoltozná az olvasóidnak. De jó, ne kötekedjek, megtudtam később a történteket. Kissé zavaró volt viszont az olvasás folyamán, hogy itt csak kapkodtam a fejem, hiszen nem tudtam, hogy most mi is történt.
8/10
Helyesírás
Őszintén szólva, van egy pár dolog, ami feltűnt. Van, amire menet közben rájöttél, és változtattál rajta, de van, amin nem. Azokat a dolgokat, amiken időközben korrigáltál, nem sorolom fel, hiszen tisztában vagy vele, csak gondolom nem volt időd, kedved, lehetőséged visszamenőleg kijavítani ezeket. Amik viszont megmaradtak:
- A számokat írd ki betűvel. Ritka az az eset, amikor számokat használhatsz (pl. évszám). Egy példa az utolsó fejezetedből: "11:20, 4 nem fogadott hívás." A 11:20 mehet számmal, de a "4 nem fogadott hívás"-nál a négyet írd ki betűvel.
- A párbeszédeknél a gondolatjelek elé és után is szóközt kell írni, amikor a beszélgetés közé ékelsz egy leíró részt. Pl.: "- Hát persze) (- motyogom a párnámba, elkeseredetten." A két ellentétes irányú zárójel közé kell a szóköz, amit Te általában lehagysz.
- A felszólító mód írásjele a felkiáltó jel. Ne félj használni, hiszen ezzel csak hangsúlyozod a mondanivalójukat!
3/5
Összegezve: A sztori nem rossz, sőt! Vannak kisebb-nagyobb helyesírási hibák, de ettől még élvezhető a szöveg. Összességében egy kellemes köntösbe bújtatott érdekes történettel találkozhat az olvasó.
19/25
Ez a kritika nem bántó, hanem segítő szándékkal íródott! Köszönöm szépen a
bizalmadat!
Puszi: Klau
Drága Klau!
VálaszTörlésElőször is, köszönöm, hogy szántál időt a blogomra, hálás vagyok, hogy (a terjedelméből kiindulva) ilyen hamar el is készült a kritika! Hatalmas löketet jelent számomra, és igyekszem megfogadni a tanácsaidat. :)
Kétszer is el kellett olvasnom, mert nem értettem, milyen "plusz" képről van szó, aztán rájöttem. Nos, utólag tényleg kicsit megtévesztő, de a két férfi karakter, akik a jelenlegi fejlécen vannak, nem ugyan azt a személyt takarják. (Louis, Thomas és Mia vannak a képen.) De persze, ettől függetlenül a lényeget leszűrtem, és még egyszer köszönöm!
xx Lu
Szia!
TörlésAkkor csak az első gondolatom volt a helyes, miszerint nem ugyan az a két karakter. De mivel most ki is derült, hogy kik lennének azok, így annyit fűznék csak a dologhoz, hogy szerintem elég oda Mia és Louis. Thomasnak eddig azon kívül, hogy tönkre tette a főhősnőnk életét nem sok szerep jutott, szerintem őt nyugodtan lehagyhatod a fejlécről. Vagy, ahogy gondolod.
Örülök, ha tudtam segíteni! További sok sikert!
Puszi: Klau