Cikk #1

Sziasztok!

Írtam egy cikket, ezzel jelentkeztem ehhez a bloghoz kritika írónak. Gondoltam, most megosztom veletek. Jelenleg csak annyit fűznék hozzá a saját kritikáim kapcsán, hogy én segíteni szeretnék mindenkinek, mivel én is írok blogokat, kaptam már szörnyű kritikát is, vagyis az már inkább lehúzó volt két fejezet alapján. Ekkor írtam meg ezt a kis irományomat. Én nem mondom, hogy az én véleményem szent és sérthetetlen, hiszen saját magam is csak fogom a fejem, amikor laikusként designosok oldalát kell véleményeznem. Nem baj, úgy vagyok vele, legalább megtudják, hogy olvasói szemmel mit lát valaki. Azt sem vagyok hajlandó megtenni, hogy, ha tetszik egy blog, akkor abba minden képen a hibát keressem. Persze keresem, de ha nem találok, akkor nem is kreálok. Reményeim szerint így is jó, amit csinálok, vagy legalább is van, akinek tudok vele 

segíteni! Nyugodtan írjátok meg a véleményeteket, tapasztalataitokat. 

Puszi: Klau

Egy jó tanács a kritika kérőknek és a kritikusoknak

Manapság rengeteg design blogot találhatunk a blogger világban. Ezek közül sokan vállalnak kritika írást is. De vigyázat! Rengeted blogger/bloggerina beleesik abba a hibába, hogy rögtön rácsap az első szabad helyes kritika íróra, és kikéri a véleményét. Ilyenkor szokott bekövetkezni a nagy pofára esés. Mielőtt bárki kritikát kérne az általa kiszemelt hölgyeménytől (mert valljuk be, általában lányok töltik be ezt a szerep kört) nézzük meg az előző munkáit! Olyan személyt érdemes választanunk, aki lehet, hogy kissé nyers, de lehet éppen kedves is, a lényeg, hogy hasznos tanácsokkal lássa el az írót. Nem feltétlenül az lesz az előnyös a számunkra, aki körbefényezi a történetünket, a hibáinkról viszont nem szól, vagy ha mégis, akkor is éppen, hogy csak említi azt. Így hol marad a tanulság? Nem fogsz tudni fejlődni, hiszen nem tudtad meg, hogy min is kellene javítanod. Rengeteg ilyennel találkozni. Ők csak arra mennek, hogy minél nagyobb szám szerepeljen az elkészített kritikáik mögött, hiszen ki nem szereti, ha dicsérik? Erre ott vannak az olvasóid! Ők élvezik az alkotásodat, véleményezik, ha valami tetszik nekik, de semmi képen sem arra vannak ráállva, hogy a hibáidat keressék. Pedig biztos, hogy vannak, főleg ha kezdő író vagy. Lehet, hogy túl keménynek érzed, ha valaki megmondja neked az igazat, de ebből tanulhatsz! Sokan nem mernek kritikát kérni, mert ott a kérdés: Mi van, ha rosszat ír? Mi van, ha lehúzza a munkám? A válasz pedig pofon egyszerű: Két lehetőséged van. Az első, ami szerintem a legjobb választás: tanulsz a tanácsokból, mert aki adja, nem megbántani akar vele, hanem segíteni. A másik verzió az, hogy nem érdekel, mit mond, hiszen az olvasóidnak tetszik. Azaz jön a strucc politika. Vagyis, van még egy megoldás, ami talán szerintem a legrosszabb: abbahagyod az írást. Na, ez az, amit nem szabad! Amíg az olvasóid szerint jó, amit csinálsz, tetszik nekik, és ami a lényeg, hogy Te szeretsz írni, addig folytatni kell. Soha se felejtsd el, hogy nem tetszhet mindenkinek az, amit csinálsz. Hiszen van, aki a horrort szereti, van, aki az izgalmakat, van, aki a romantikus történetekért van oda, és még sorolhatnám. Nem vagyunk egyformák! (Szerencsére.) Igenis tessék elgondolkozni azon, amit a kritika írója megtalált hibát. Tudsz rajta javítani? Tudod fejleszteni a hiányosságodat? Hát persze, ha oda figyelsz rá, és máris fejlődtél egy nagyot. Ezáltal az olvasóid járnak jól, hiszen egy színvonalasabban, szebben, jobban megírt történetet olvashatnak a későbbiekben.

Egyetlen esetben ne érdekeljen a kapott kritikád! Mégpedig, ha a kedves kritizáló nem olvassa el csak az első pár fejezetet, és abból ítél. Hiszen, mindannyian tudjuk, hogy főleg egy kezdő író rengeteget fejlődik, ahogy a története előre halad. Miért nem olvasta tovább? Jó kérdés. Az nem lehet a válasz, hogy mert neki nem tetszik a történeted, vagy őt ez a sztori nem érdekli. Ha elvállalta, akkor igenis olvassa végig, vagy ha nincs ideje, akkor olvasgasson bele a többi fejezetbe is, hogy lássa, fejlődtél-e valamit. Az a vélemény nyilvánítás nem ér semmit, ami csak pár részen alapszik. Ilyen esetben tényleg ne foglalkozz azzal, hogy mit írt a „drága”. Sajnos nem is egy ilyen van, nem is egy ilyen kritikus tiport már végig emberek lelki világán. Ne engedd! Vagy mondd meg neki a magadét, vagy vedd semmibe. De ha megnézed az előző munkáit, ezt könnyedén kiszűrheted, és akkor egy csomó idegeskedést megspóroltál magadnak.

Azok pedig, akik úgy érzik, hogy nem tudnak elviselni egy őszinte, hiba feltáró kritikát, még csak véletlenül se kérjenek senkitől véleményt, mert csak dicsérő szavakat ne várjanak! Hiszen itt nem ez a lényeg! A lényeg, hogy fejlődni tudj, és ne rekedj meg egy bizonyos szinten. Ezt pedig csak az őszinte, segítő szándékkal megírt vélemény tudja megalapozni.

Ti pedig, drága kritika írok! Legyetek olyan szívesek, és ha elvállaltok egy munkát, akkor azt becsülettel végezzétek el! Ha úgy érzitek egy történettel kapcsolatban, hogy ez nem megy nektek, akkor vagy add át egy társadnak, vagy írd meg az írónak, hogy ezt nem akarod elvállalni. De ha megírod, akkor viszont azt korrekt módon tedd meg! Hiszen a Te feladatod nem a bántás, megalázás és a lehúzás, hanem, hogy értelmes segítséget tudj nyújtani másoknak, kulturált kereteken belül. Az nem számít kritikának, hogy azt írod neki, az egész rossz. Joggal kérdezheti meg az illető, hogy miért. Mi a válaszod? "Csak…" Na, ezt nem lehet! Nem azért vagy, hogy leszólj bárkit is, hanem, hogy visszatereld, vagy éppen rásegítsd a helyes útra. Igen is vedd figyelembe, ha az általad elvállalt történet az első, amit a megrendelőd elkezdett, és nézd meg, hogy fejlődött-e. Nézd meg a blog kivitelét, hiszen ez ragadja meg az ember figyelmét először! Szemléld meg a modulokat, hogy a menü fülek mögött van-e tartalom, vagy csak oda vannak biggyesztve. Majd nézd meg a tartalmat, azaz a lényeget. Építő jellegű kritikát írj, ne pedig lehúzót! Hiszen kritizálni mindenki tud, de segíteni csak kevesen! Ne az éppen aktuális blogolón töltsd ki, ha rossz kedved van! Így nem fognak benned csalódni az olvasóid!

Hiszen ne felejtsd el, hogy nem a lehúzás, az ócsárolás a lényege egy kritikának, hanem hogy segíts fejlődni annak az írónak! Ha ezt szem előtt tartod, nem fognak benned csalódni.

Hiszen az a kritika író, aki csak kritizál tucat áru, de az, aki segíteni is akar, egy fehér holló!

A fentiek fényében rendelj kritikát, kedves blogoló, jól megnézve, hogy kinek szavazol bizalmat!

És Te, kedves önjelölt kritikus! Ha nem tudod szem előtt tartani, hogy őszinte legyél, de ne lehúzó, hanem segítő szándékú, akkor dobd el a pennát, vagyis jelen esetben a klaviatúrát, és fejezd be ezen tevékenységedet!