2016. március 24., csütörtök

Kritika #76 - Thousand years

Drága Daisy!

Ne haragudj, hogy ilyen sokáig megvárakoztattalak a kritikával; remélem, így utólag, meg vagy vele elégedve!

Író: Daisy Riel
Cím: Thousand years/The Originals Fanfiction/
Link: xxx



FEJLÉC:

Őszinte leszek. Hogyha ezen múlna, hogy elolvasom-e a sztorit vagy sem, azonnal bezárnám. Kapásból fel tudok neked sorolni hibákat, szóval szerintem jobban tennéd, ha készítettnél egyet, hogy jobban mutasson. Bevallom, jobb, mint az előző, ahol egyszerre három Lily Collins is bámult az arcomba, de azért ez sem az igazi. Ehhez az oldalhoz elsősorban olyan sima fejléc illene: tehát nem oldalfelhős, nem sima felhős, hanem egyszerű téglalap. Ez egy különleges sztori, tehát nem kell túlkombinálni a kinézetet. Akinek van ízlése, elolvassa. Háttérben rózsák, óra, a város neve, amelyek teljesen jellemzik a történeted, csipán egy baj van velük: csúnyán és igénytelenül vannak összemosva. A cím betűtípusa és elhelyezése sem előnyös. Ahogy a szereplők elhelyezése sem. Lily Collinsról az egyik legrosszabb képet sikerült kifognod, és ez a vöröses-barnás hajszín teljesen elüt a fejléc többi részétől. A feje/haja bal oldalát pedig, mintha lefűrészelték volna. Joseph Morgan kivágása sem éppen a legjobb. És ez az effekt, ami rá van rakva, csak még jobban ront a helyzeten. Mellesleg így összességébe véve az egész fejléc színe túl halvány. Mindenképp cserét javaslok.

10/3

DESIGN:

Ha a fejlécet leszámítom, nem rossz. Sőt, egész jó. A színek passzolnak egymáshoz, és, ahogy látom, sokkal intenzívebb és sokkal szebb kódokat is használsz. A szöveg színe nem rikít, nem túl nagy és nem túl halvány, bár azt a részt, ahol a kép alatt van a szöveg, kicsit felnagyítanám betűméret szempontjából, hogy jobban lehessen látni. A bejegyzés-sávot pedig egy csöppet kiszélesíteném, mert így nekem túl keskenynek hat. És, akkor azzal együtt a betűméretet is felnagyítanám. Ott a jobb alsó sarokban pedig leszedném azt a Layoutos részt, mert így látszik, hogy egy az egyben devis a sablon. Vagy mondjuk át is írhatod Written by Daisyre.

10/9

TÖRTÉNET

Bevallom, hogy, amikor megláttam a designt a legrosszabbra számítottam. De nem csak azért olvastam bele, mert kritikát kértél tőlem, hanem azért is, mert imádom a sorozatot és Lily Collinst is, így nagyon érdekelt a téma, hogy mit hozol ki belőle. A fülszöveged evés hibával rendelkezik és nagyon megnyert magának! Szóval ahogy olvastam a történeted, egyre jobb és jobb lett a véleményem. Arra gondoltam, hogy az általában 1000-2000 szavas kritikám most csak 500 körüli lesz, mivel hihetetlenül kevés helyesírási hibával írsz (itt-ott akadt néhány), valamint a fogalmazásod sem rossz. A prológusodban a hibákat egytől-egyig kijavítom, mivel egyáltalán nincs sok.

Attól a perctől, hogy megszűnt az összekötő mágia, nem járt más a fejemben, csak hogy elhagyhassam a várost, és minél messzebbre menjek.

Semmilyen eget rengető hiba, viszont a megfogalmazás így jobban nézne ki: 

Attól a perctől, hogy megszűnt az összekötő mágia hatása, nem más sem járt a fejemben, csak hogy elhagyhassam a várost, és minél messzebbre kerüljek New Orleanstól.

Elijah többször próbált kommunikálni velem, Niklaus mindössze egyszer próbálkozott, tőle megszokott módon.

Helyesírási szempontból jó a mondat, azonban kicsit átfogalmaznám, hogy szebben hangozzon.

Elijah többször próbált beszélni velem, Niklaus azonban mindössze egyszer, tőle megszokott módon.

Azonban nem voltam túl kedves, csupán közöltem, hogy nem akarom látni, és tűnjön el a szobámból.

Ha új dologról kezdesz el beszélni, vagy egy vessző után olyan mondat következik, amely önmagában is megállná a helyét, akkor pontosvesszőt használunk. Erre figyelj oda, mert lehet, hogy csak figyelmetlen voltam, de a történeted során egyszer sem találkoztam pontosvesszővel.

Azonban nem voltam túl kedves; csupán közöltem vele, hogy nem akarom látni, és tűnjön el a szobámból.

Ehelyett inkább öt napot töltöttem azzal, hogy összeszedjem minden erőmet, hogy felfogjam mindazt, ami az elmúlt időszakban velem történt, és összepakoljam a holmimat.

Mindig ez a „hogy”. Túl sokszor használod a már régebben előfordult szavakat, és ebből származnak a szóismétléseid. Ha esetleg szeretnél egy szót egy másikkal helyettesíteni, akkor klikkelj jobb egérgombbal a szóra és kattints a szinonimákra. Megkönnyíted a dolgod, hidd el. Ha pedig nem vagy biztos benne, hogy jól van-e megfogalmazva a mondat, olvasd fel hangosan is magadnak. Onnan tudni fogod.

Ehelyett inkább öt napot töltöttem azzal, hogy összeszedjem minden erőmet, felfogjam mindazt, ami az elmúlt időszakban velem történt és összepakoljam a holmimat.

  – Abby! – kapta el a karomat, amikor ki akartam kerülni. – Nem mehetsz el. Most nem.

Jó a megfogalmazás és hiba sincs benne. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az utolsó két mondatot az a két mondat, amely a világ legsablonosabb kijelentései közé tartoznak, szerintem. Vannak helyzetek, amikor ez igaz, de attól tartok, hogy ez nem az a pillanat. „Nem mehetsz el. Most nem.” Ha egy Mikaelsontól hallod ezt, akkor főleg nem, mert akkor tutira azt jelenti, hogy „Nem mehetsz el. SOHA!” Helyettesíthetnéd, mondjuk azzal, hogy 
„Legalább csak egy kicsit maradj még. Míg véget ér ez az egész. Aztán elmehetsz.”

  – Se te, se az átkozott családod nem mondhatja meg, hogy mit tehetek! – kitéptem a karom a szorításából, ő pedig nem is harcolt tovább ellenem.

Több helyen észrevettem, hogy a gondolatjel elé két szóközt raksz, azért mert, ha csak egyet raksz a gondolatjel után, akkor tabulátor kerül a helyére. Ezt kiküszöbölheted úgy, hogyha először nyomsz egy sima gondolatjelet szóköz nélkül, majd ENTERt és egy gondolatjelet szóközzel. Nem lesz semmiféle sorbeugrás és, ha kitörlöd az első gondolatjelet, utána úgy fog folytatódni a rész, hogy gondolatjel, szóköz és nuku tab. :D Ez egy jó tanács, én így csinálom. 

Ami a mondatot illeti. A mondat utáni gondolatjel után, hogyha azt írod „mondta, kérdezte…, akkor folytathatod kisbetűvel. Ha a gondolatjel utáni szöveg megállja a helyét önmagában is, mint például most, akkor nagybetűvel kezdünk. Így:
 – Se te, se az átkozott családod nem mondhatja meg, hogy mit tehetek! – Kitéptem a karom a szorításából, ő pedig nem is harcolt tovább ellenem.

Talán csak még egy, utolsó szavába került volna és maradok. Talán ha erőszakkal akart volna maradásra bírni, akkor sem ellenkeztem volna.

Vesszőt raknunk a kötőszavak (hogy, ha, mert, aztán, majd stb.) elé. „És” elé csak akkor, ha nem felsorolás és két mondatot köt össze. Az „egy” után pedig fölös a vessző, tekintve, hogy nem a szót jellemzed vele.

Talán csak még egy utolsó szavába került volna, és maradok. Talán, ha erőszakkal akart volna maradásra bírni, akkor sem ellenkeztem volna.


Ezek a legjellegzetesebb hibáid a rákövetkező fejezeteidben is, de, ha odafigyelsz, akkor könnyedén kiküszöbölheted!

10/8

Összesen: 30/20

Általánosságban:

-       -   Fejlécet mindenképpen cserélj!
-       -   A designod tipikus hibáit játszi módon javíthatod!
-       -   A történeted sztorija szuper!
-       -   A szereplők ábrázolása tükrözi filmbeli személyiségüket!
-       -   A prológusod megnyerő!



A kritikám építő jellegű, nem pedig bántó, vagy sértő szándékú! Remélem, segíthettem, sok sikert a továbbiakban! 


1 megjegyzés:

  1. Nagyon szépen köszönöm a kritikát, és örülök, hogy ennyi pontszámot értem el.
    Köszönöm a tanácsokat is, igyekeztem megfogadni őket és eszerint egy kicsit átalakítani a blogot.:)
    Puszi,
    Daisy

    VálaszTörlés