Nos, egy ajánlóval
érkeztem, amely Netty L. Nelson (Gond)terhes című blogját próbálja tuningolni.
És, ha elolvastátok a fülszöveget, valamint a néhány kivett idézetemet, az
ajánló végén lévő néhány kérdésre, kérlek, válaszoljatok. Igazán érdekelnének,
valamint, lehet, hogyha végiggondoljátok őket, benéztek a blogra. Szóval, nem
is húzom tovább a szót, kezdem.
Fülszöveg: Lexie
Wilcat és húga, Violet, a nagyszüleiknél élnek, mióta az anyjuk otthagyta őket.
Lexie éli a normálisnak nevezett életét úgy, ahogy eddig. Violet viszont
lázadóként viselkedik, cigarettázik, év közben pedig lóg az iskolából. A
nagyszülők nyári iskolába akarják íratni Violetet, ami Oklahomában van, távol
Dallastól. A tinédzser lány ezt egyáltalán nem akarja, ezért kieszel egy
hatalmas hazugságot; legyen a nővére álterhes addig, amíg ő maga meg nem
változik, és a nagyszülei elfelejtik az egész nyári iskolás dolgot. Lexie-nek
ez cseppet sem tetszik, viszont azt sem akarja, hogy a húgát egy neveldébe
küldjék. Akarva-akaratlanul belemegy a dologba, bele sem gondolva a
következményekbe. Ha pedig ez nem lenne elég, Matt Blackwell lesz a
"gyerek" apja, aki nem csak belemegy, de élvezi is a dolgot. A
gondterhes lánynak sok kihívással kell szembenéznie, ráadásul teljesen egyedül.
Idézetek:
„– Igazából…
tehetnél valamit… amivel ez a téma elvetődne – köszörüli a torkát.
Egyre kíváncsibb
leszek, de nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy akarom tudni, amit
mondani fog.
– És mit? –
sürgetem.
Mielőtt válaszolna, feláll, becsukja a
nyitva hagyott ajtómat, és még közelebb ül hozzám. Körülnéz, mintha attól
félne, hogy valaki meghall minket. Olyan halkan ejti ki a szavakat, mintha egy
tiltott dolgot osztana meg velem.
– Legyél álterhes.”
„Szemei újra
megtelik könnyekkel, száját jó kislány módra lebiggyeszti. Összekulcsolja maga
előtt a kezeit, mint aki imádkozni készül.
Imádkozzon is, mielőtt megütöm.”
„Nagyapa lecsapja a villát és a kést a tányérjára, s a vállamra teszi a
kezét:
– Felcsináltak, kicsikém?
Nagyi odakapja a fejét, és
hófehér arccal bámul rá.
– George! –
nyújtja el a nevét.”
„Mindegy, inkább
tanulom meg az összes eddigi ligajátékosokat, minthogy egy idióta labdáért
küzdjek.
– Nagyon rendes
fiú – válaszolja helyettem Violet.
– Hát persze! – Hangom már inkább hisztérikusan hangzik, mire idegesen
nevetgélni kezdek. Mindenki kérdőn néz rám, gondolom, azt mérlegeli, hogy jól vagyok-e.”
„Nagyapa kinéz az
újság mögül, tetőtől talpig végigmér, barna szemöldökét összevonja.
– Jó reggelt,
Lexie. Hova mész a formás seggeddel?
Nagyi megáll a kevergetésben, és kinéz a
konyhapult mögül.
– George! Légy
szíves!
– Most mi van?
Neked is ilyen formás segged volt, Rose… pár éve. Inkább pár évtizede – nevet
fel.
– Ez most… ez… sok volt – hunyom le a szemeimet és mosolyogva ingatni
kezdem a fejemet. Nagyapa és a perverzség. Egymásnak lettek teremtve.”
Véleményem szerint én szívesen benéznék
hozzá, hiszen a fülszöveg érdekes, és garantáltan viccesek lesznek az események
is, magyarán nem egy tucatblog! Érdemes lenne elolvasni, és körbenézni a
blogon!
És most, íme, a kérdések:
. 1. Mit gondolsz az ajánlóról? Rövidebb legyen, vagy esetleg hosszabb?
2. Hogyha annak srác helyében lennél, aki az apajelölt, elvállalnád-e a
szerepet? Mit kérnél cserébe?
3. Be fogsz nézni az oldalra, vagy csupán itt olvastad el az ajánlót?
Köszönöm szépen, drága Bella :D
VálaszTörlésxxNetty
Nagyon szívesen, drága Netty :D
Törlés